Meg lehet-e állítani az időt? Ezekben az apró, labirintusszerű afrikai városokban hisznek benne, hogy igen, és ha kell, törvényt is alkotnak rá, hogy a modern kor szokásai ne rontsák el a történelmi képet.
Szigorú szabályok a történelmi helyszínek védelmére
Hogy a városok történelmi arcát megtartsák, a helyiek szigorú szabályokat hoztak: a vallásnak egyébként is erős szerepe van, ez meghatározza természetesen az öltözködést is, a lakosok azonban ennél sokkal tovább mentek, hogy a 11. századi arculatot megtartsák.
Ghardaïa nagyobb városában a kereskedelem ugyan megengedett a központi piactéren és környékén, de a modern feliratok és hirdetések tilosak. Helyi rendelet szerint a mellékutcák csak egy termékre szakosodhatnak – legyen szó szőnyegekről, gyümölcsökről és zöldségekről vagy aranyról. „Egy mozabita kereskedő nem gondolja a többi üzletet riválisnak” – magyarázta Laggoun. „Ehelyett más szállítók társaságát élvezi, tudván, hogy együttlétük hozzájárul az erős közösségi kapcsolatok megerősítéséhez.”
A holmik árusítása és az áron való alkudozás mind a M’Zab-ban, mind másutt rosszallást vált ki. „Ez abból ered, hogy az Ibadis erősen hisz az egyenlőségben: az eladó tiszteletben tartja a vevőt mint egyenlő embert, ezért őszinték velük és kezdettől fogva korrekt árat kínálnak. Az egyenlőség fontossága itt is meghaladja a kereskedelmet. Egy társadalmi eseményen a völgy leggazdagabb és legszegényebb emberei is részt vehetnének. Együtt ettek és ittak, mert minden embert egyenlőnek tartanak ”– mondta Elghali Laggoun helyi idegenvezető.
Az egyik rendelet, amelyet a völgy turisztikai bizottsága ösztönöz, előírja, hogy minden látogató, beleértve az algériaiakat is, csak helyi idegenvezető kíséretében léphet be az öt erődített városba. „Nem munkának, hanem kötelességnek tekintjük ezt”– mondta Meghnine. „A városok védelme érdekében tesszük.”
A dohányzást vallási okokból régóta tiltják a történelmi központokban, és szabály tiltja például a szelfik készítését, az „illetlet” ruhák viselését és a mobiltelefonok használatát is. „Nagyon barátságos emberek vagyunk, és a látogatókat szívesen látjuk, de azt kérjük tőlük, hogy tartsák tiszteletben a mozabita életmódot” – mondta a BBC-nek Meghnine. „Végül is ez az otthonunk, nem csak egy Instagram bejegyzés háttere. Nem akarjuk, hogy a M’Zab egyfajta szaharai Disneylanddé váljon.”