Hans Christian Andersen több téli mesét is írt. Hősei gyanútlan, jóságos, boldogságra érdemes teremtmények, akiknek léte tragédiába torkollik. Szerény külső körülmények között, képzeletük világában élnek, és minden apróság örömmel tölti el lelküket. A téli estékre ajánljuk ezt a három mesét, a tizenkét éven felüliek számára. Ha kedvet kapsz Andersen műveinek olvasásához, még több ingyenesen letölthető mesét találhatsz a Magyar Elektronikus Könyvtárban.
3/3 A kis gyufaárus lány
A zord hidegben gyufát áruló kislányról szóló mesét az a tragikus tény ihlette, hogy a 19. században, amikor Andersen élt, a szegény, éhező emberek közül telente sokan halálra fagytak az utcán (ahogy sajnos még ma is), és nagyon sok gyerek nem járhatott iskolába, mert dolgoznia kellett. A mesélő jól érzékelteti az olvasóval, hogy a kis gyufaárus lány egy érző lény, aki gondoskodásra és szeretetre vágyik, de nem veszik emberszámba.
A mese úgy kezdődik, hogy egy hideg szilveszteri estén egy kislány gyufát árul az utcán. Öltözéke szegényes, fázik. A járókelők átnéznek rajta, gondolataikba merülve sietnek el előtte, nem vesz tőle gyufát senki. Mezítláb van, keze-lába kékre fagyott, még alamizsnát sem adnak neki.
Kétségbeesésében meggyújt egy szál gyufát, holott ezt szigorúan megtiltották neki. A gyufa lángja mellett melegséget érez, boldogan nézi a vörösessárga fényt, ám a láng hirtelen kialszik. Ott ül a kislány a hideg falnál, leégett gyufacsonkkal a kezében. Teste már egészen elgémberedett a fagytól, s az elméje is homályosulni kezd: látomásai támadnak. Olyan jelenetekről fantáziál, ahol melegség és szeretet van. Ekkor meggyújt egy újabb gyufaszálat. A történet itt folytatódik.
Kapcsolódó cikk a hirdetés után a következő oldalon, lapozz!