Megismertettem vele a növényeket
Mióta növényi étrendet követek, valósággal kinyílt előttem a világ és sokkal, de sokkal többféle alapanyag megfordul a konyhámban, mint korábban valaha. Így aztán óhatatlan volt, hogy a kislányom előtt is ott legyen a lehetőség, hogy mindenféle alapanyagot megkóstoljon és meg is ismerjen.
Erre vonatkozóan jó visszaigazolás volt, mikor megdicsérték a zöldségesnél, hogy mennyi mindennek tudja a nevét, vagy éppen az oviban megjegyezték, hogy olyan zöldségekről mesélt, amikről a többiek még nem is hallottak. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy mindent szeret is, amit családi szinten megeszünk, vagy éppen örömmel eszi azt, amit felismer.
Azt vettem észre, ennek a nyitottságnak a kiépítésében sokat segített, hogy bevontam a hétköznapi rutinokba. Pl. elmentünk a zöldségeshez, ő választhatott alapanyagot, amiből közösen főztünk valamit. Együtt lestük, hogyan kezd csírázni a mungóbab, vagy éppen miként bújik ki a spenót a földből. Van egy kiskertünk, amiben próbáltam arra törekedni, hogy ne a mennyiség, hanem a változatosság legyen mérvadó. Olvass még a témában
Ültettük vagy tízféle zöld levelest, hagymákat, borsót, színes répát, retket és persze bogyós gyümölcsöket. A lényeg az volt, hogy lehessen válogatni, ne kelljen unásig enni egy-kétféle finomságot. Így mindig talál magának valamit és megvan számára az önállóság érzése, ő dönthet, mit szed le – ez a gyermekek esetében is nagyon fontos.
