Igaz, ami igaz, panaszkodni mindenki szokott. Nem mindegy azonban, hogy ez a mindennapok rutinjává válik, vagy csak időnként telik be a pohár, amit jó kiadni és megélni a szavak szintjén is. Azonban ne feledd: a szavaknak teremtőereje van. Amit kimondasz, az valósággá válik. Sőt, már a gondolatával is megteremtetted, stabilizáltad, erősítetted azt az energiát, amit inkább elengedni kéne.
2019 – üdv a panaszmentes övezetben!
Tudatosítsd, bogozd ki, tanulj belőle és engedd el, hiszen minden, ami történik veled, érted van. Ha így fogod fel a téged érő behatásokat, eseményeket, történéseket, rengeteg problémától, a problémából adódó keserűségtől, a keserűségből gyűrűző panaszkodástól, tehát a rossz energiák megtartásától megkíméled magad. Új év, tisztább gondolkodás!
Panaszos szavak, ne öljetek tovább!
Nem akarok panaszkodni, de… hallottuk vagy mondtuk is már többször-kevesebbszer. De igen, az illető panaszkodni akar, csak kapásból el akarja tusolni, mert ösztönösen tudja, hogy ez valójában rossz. Tudja, hogy csupán energiavámpírkodás önmagára és a másikra nézve is, akinek meg kell hallgatnia a mondókát. Mégis ez a jobbik eset, hiszen tudatosság áll mögötte – ezzel szemben van, aki szinte automatizmusként, életformaszerűen ontja magából a litániát végeérhetetlenül, megerősítésre várva.
Tedd a kezed a szívedre: gyakoriság, intenzitás alapján te a panaszskála mely részén foglalsz helyet? Bárhol is vagy, tudatosan szokj le róla, ne betegítsd tovább magad!
Hasonló a hasonlót
Kerüld a panaszkodást – intelligens, kommunikációt irányítani képes ember lévén tudod olyan mederbe terelni a beszélgetést, hogy az ajkak ne formálódjanak panaszra. Ha pozitív vagy, és a jót domborítod ki az örökös lehúzás, ”minemjó” helyett, tisztítod magad az elhasznált és fejlődésedet gátló erőktől, ráadásul nagy ívben elkerülnek majd a panaszkodók, hiszen nem táplálod tovább a kölcsönösséget.
A gondolatmenetet megfordítva kevésbé kellemes lehet a felismerés: ha beleengeded magad a siránkozásba, és jellemzően ontod magadból ezeket a lehúzó energiákat, téged fognak elkerülni azok, akik felemelnének, és magadra maradsz, továbbra is mágnesként vonzva a hasonló embereket és élethelyzeteket, amelyek panaszra adtak okot.
Ne ess hát az önámítás csapdájába! Mindenki azt vonzza, ami hasonlít saját teremtő gondolatához, és taszítja, ami azzal ellentétes. Ha megoldani szeretnéd, ne panaszkodj, mert pont azt tolod el magadtól, amire áhítozol – a megszabadulást. Válts szemléletet!
Ne éltesd: dolgozd fel és engedd el
Ha újra és újra hangot adsz a panasznak, ha részletezel, felemlegetsz bizonyos sérelmeket, azzal valójában csak táplálod ezt az energiát. Kétségtelenül szerencsés kibeszélni a problémákat, de ez akkor hatásos, ha tudsz egyről a kettőre lépni, és nem ugyanazon a lépcsőfokon toporogsz, egyre csak belelovalva magad az emlékek, események felidézésével, újraélésével. Az újbóli problémarészletezés arról is kristálytiszta visszajelzést nyújthat számodra, hogy még nem dolgoztad fel, nem engedted el a szóban forgó esetet, tehát dolgod van vele.
Közelítsd meg más szempontból: csomagold ki, rágd meg, nyeld le, amire szükséged van belőle, építsd be magadba önmagad hasznaként, a többit pedig köpd ki. A panaszkodással csak az energia meglétét és újjáélesztését generálod egy örökös, végeérhetetlen körforgásban. A vonzás törvénye ugyanis minduntalan dolgozik, csak rajtad áll, melyik oldalt választod! Szokj hát le a panaszkodástól, és vedd körbe magad olyanokkal, akik a fejlődésedet szolgáljak!