Forradalmi újítás
Az ókori görögöknek és rómaiaknak fejlett kenyérkultúrájuk volt, az első szabadon álló, ajtóval rendelkező kemencék is az ókori Görögországban készültek. Hippokratész már 17 féle kenyérről tett említést. Augustus császár idejében 300 nyilvános kenyérsütő volt üzemben, és ezeken kívül minden háznak volt saját kenyérsütő kemencéje.
Fordulatok
Sokáig mágikusnak számított a kovászolás és a dagasztás. Szokás volt bevetés előtt és után is keresztet rajzolni a kés élével vagy a sütőlapáttal a tésztára valamint a kemence szájára, továbbá kedden, pénteken, Borbála és Luca napkor tilos volt kenyeret sütni. A kenyér készítését, megszegését és fogyasztását szabályozó előírások és tilalmak a kenyér tiszteletét tükrözték.
A malmok fejlődése, az élesztő, majd a kenyér nagyüzemi előállítása sokkal könnyebbé tette a folyamatot, de a kenyér értékéből is jócskán lefaragott. Mindennapi tucatáruvá vált, és ez nem kedvezett hajdani jóhírének, elvesztette szent jellegét. Olvass még a témában
Európában a kovászos kenyér csak a 18. században lett népeledellé. A habkönnyű, fehér kenyér jó ideig a gazdagok kiváltsága volt, míg a szegények örülhettek, ha egyáltalán sötét kenyeret ehettek. Aztán a XX. sz. végén rájöttek, hogy nem is olyan hasznos a könnyű és tápanyagokban szegény kenyér. Ezután vált népszerűvé és az egészséges táplálkozás egyik szimbólumává a teljes kiőrlésű változata. Ekkor tehát felértékelődött a barna, és a kevésbé tehetősebbeknek már csak a jóval olcsóbb fehérre futotta.
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
