Közel 14 ezer éve mindennapjaink része a kenyér és szinte a legtöbb kultúrában az ősidőktől fogva különös megbecsülés övezi. Hazánkban 1949 óta augusztus 20- án már az új kenyérről is megemlékezünk. Íme néhány falatnyi kenyértörténelem az ünnep tiszteletére.
VIDEO Halak csillagjegyűként ezekre számíthatsz párkapcsolatban a többi csillagjegytől
A kenyér története tele van érdekesebbnél érdekesebb véletlenekkel, próbálkozásokkal, kísérletekkel, míg az összerágott pempőből kifejlődött a ma ismert megszámlálhatatlan formájú és összetételű kelesztett cipó. Volt lapos és kemény, laza és levegős, szent és kárhoztatott, kiváltságos és mindennapi, imádott és megtagadott, fekete és fehér. A lényeg, hogy mindig megmaradt nekünk, és valószínűleg, amíg él ember a földön, lesz, ki emlékezzen rá.
Az őskenyér
Valószínűleg az őskori emberek eleinte az éretlen, még tejes vadgabonaszemeket csipegették ki a kalászból, és egész egyszerűen összerágcsálták. Később aztán már pirítva is fogyasztották. Az érett magokat hosszabb ideig lehetett eltárolni, és magukkal is vihették, amikor útra keltek.
A fáradtságos és időigényes rágást idővel felváltotta azaz egyszerű eljárás, hogy az összetört, szétzúzott gabonaszemeket vízzel keverték, és az így nyert kását némi pihentetés után jóízűen elfogyasztották. Az ősi kenyér szó vélhetően ezt a kását jelentette.
A cikk folytatódik, lapozz!
Egy falat ünnep: sült kacsa hétköznap is? Miért ne!
