Láthatatlan elvárások, amelyeket mi magunk hurcolunk
A legmegtévesztőbb elvárások azok, amiket belülről érzünk, nem kívülről kapunk. Senki nem mondta, hogy akkor vagyok „elég jó”, ha mindig mosolygok, ha mindig mindenre van időm, ha sosem vagyok fáradt. De én valahol mégis ezt hittem.
„Pörkölttel etette a 7 hónapos babámat”: amikor a nagyszülő átlépi a határt
Sok nő ismeri ezt a helyzetet. Empatikusak vagyunk, figyelünk másokra, érzékenyen reagálunk, és ez jó. Csak közben valahogy nem mindig érezzük azt, hogy ezek a jó tulajdonságok is határt igényelnek. Hogy a szeretet és a törődés nem kell, hogy önfeladással járjon.
Amikor elkezdtem önreflexíven figyelni magamra, rájöttem: nem a világ vár el tőlem mindent. Én vagyok az, aki nem tudom, hogyan ne vállaljak túl sokat.
