Mit adtak nekünk a rómaiak? Hát, többet között a forralt bort, ők voltak ugyanis az elsők, akik a második században, a hideg ellen védekezve felhevítették a szőlőből készült nedűt. A középkorban terjedt el a gyakorlat, hogy a borhoz fűszereket, gyógynövényeket főzzenek, mi pedig most annak jártunk utána, hogyan lesz tökéletes a karácsonytól immár elválaszthatatlanná vált ital.
3. Mi a helyzet a fűszerekkel?
A forralt bor legklasszikusabb fűszerei a fahéj és a szegfűszeg, emellett pedig különböző gyümölcsöket, jellemzően almát és narancsot használnak az ízesítéshez. Utóbbinak az italba facsarhatod a levét, belereszelheted a héját, de akár egész karika gyümölcsöket is tehetsz a fazékba – bár sokan úgy vélik, hogy ha gyümölcslé is kerül bele, akkor az technikailag már inkább puncs, és nem forralt bor, de hát a lényeg az, hogy finom legyen az ital, nem az, hogy milyen címkét lehet ráragasztani.
Érdemes még a gyömbérrel és a szerecsendióval kísérletezni, sőt ha kifejezetten kedveled a pikáns ízeket, egy nagyon kevés frissen őrölt borssal is kiemelheted a forralt bor ízeit. A potenciális ízfokozók között szerepelhet még a kardamom, az ánizs és a vanília is, és van, aki egy marék mazsolát vagy mandulát is hint az italba.
Ha nem ragaszkodsz a klasszikus változathoz, svéd mintára felöntheted a kész forralt bort egy kevés tejjel, vagy már a tűzről levéve keverhetsz hozzá néhány felvert tojássárgáját is, amitől sűrűbb, likőrszerű lesz az állaga.
4. Meddig kell főzni?
A forralt bort az édesítővel és a fűszerekkel együtt körülbelül 20 percig kell melegíteni, de a nevével ellentétben nem tanácsos forralni – a szakértők szerint az a legjobb, ha 60-70 fok fölé nem emelkedik az ital hőmérséklete, az alkohol ugyanis alacsonyabb fokon kezd párologni, mint a víz, vagyis ha a forralt bor ténylegesen felforr, akkor az alkoholtartalma elvész. Ha citrusféléket is használsz az ízesítéshez, akkor azokat csak az utolsó pár percben add az italhoz, mert ezek aromáját is könnyen tönkreteszi a túl hosszú hevítés.