Az időszakos böjtölés volt a tavalyi év egyik nagy diéta-slágere, ami – mivel tulajdonképpen nem értendet ír elő – a szó hagyományos értelmében nem is nevezhető diétának. Itt lehet enni bármit, csak arra kell figyelni, hogy milyen időközönként viszünk be táplálékot. Ez a trend elvileg nemcsak fogyásra ösztönöz, hanem még élénkebb agyműködést, jobb alvást, szebb bőrt is eredményez a hívei szerint. Az időszakos böjtölés 16 és 24 órás koplalási ciklusokkal operál, de többféle változata is van.
De mi történik ilyenkor a testünkkel? Ez természetesen egyénenként változó lehet, de kijelenthetjük, hogy már egyetlen étkezés kihagyása is jelentős hatással van a szervezetünkre. Ha pedig rendszeresen műveljük, hosszú távon is hat az egészségünkre, mivel változásokat eszközöl nemcsak a testben, hanem agyunkban is. Felmérések folynak ezzel kapcsolatban jelenleg is, de az első, állatokon végzett kutatások eredményei szerint az időszakos böjtölés a szívbetegségekre, hormonproblémákra, cukorbetegségre és gyulladásokra is kedvező hatással bír.
A koplalásra azonban nem mindenki reagál ugyanúgy, ezért egyes orvosok kifejezetten nem ajánlják. Mindenki járt már úgy, hogy munka miatt nem tudott rendesen étkezni, majd emiatt ingerlékennyé, nyűgössé vált és gondolkodni sem tudott rendesen. Ez a jelenséget az angolok úgy nevezik, hogy az ember „hangry”-vé válik, ami a hungry (éhes) és angry (mérges) szavak összevonása. Nézzük, pontosan mi is történik a testünkkel, ha kihagyunk egy étkezést.
Leesik a vércukrod
Agyunk elsődleges „üzemanyaga” a glükóz, amit főleg a szénhidrátokban gazdag ételekből nyerünk. A komplex szénhidrátok, mint a gyümölcs, zöldség és a teljes kiőrlésű ételek különösen jó energiaforrások, mert a bennük található rostoknak köszönhetően vércukorszintünk kevésbé ingadozik. Mivel az agyunk nem kap tápanyagot, a koncentrációnk is romlik és nehezebben birkózunk meg olyan feladatokkal, amik komolyabb összpontosítást igényelnek.
Az energiaszinted nagyon lecsökken
Egy étkezés kihagyásakor a kimaradt glükóz-bevitel miatt energiaszintünk hirtelen lecsökken, így gyengének és fáradtnak érezhetjük magunkat. Mint az autó, amiből kezd kifogyni a benzin.
Súlyosabb esetekben ez az állapot egyeseknél remegéssel, ingerlékenységgel és izzadással is járhat.
Bizonyos hormonok működésbe lépnek
A türelmetlenül korgó gyomor hamar átveszi az uralmat és már semmi másra nem tudsz gondolni csak arra, hogy mikor jutsz legközelebb ételhez, a tested folyamatosan jeleket küldözget, hogy „Hé, enned kell!” Bizonyos hormonok szintén aktivizálódnak: a leptin – más néven jóllakottság-hormon – és a ghrelin – vagy másként „éhséghormon” szintje megváltozik. Előbbi csökken, míg utóbbi egyre erőteljesebben jelzi neked, hogy bizony éhes vagy.
Jobban fogod kívánni az édességet
Éhezés után a szervezet ösztönösen instant-energiához szeretne jutni, ami azt jelenti, hogy a legközelebbi étkezésnél hajlamos leszel leginkább szénhidrátot és édességet kívánni.
Ezektől kétségtelenül egyből jobban is érzed majd magad, de ez csak azért lesz, mert hirtelen az egekbe lökik a vércukrod.
A jóllakottság érzése azonban csak ideiglenes lesz, így megfelelő zsír, rost és fehérje bevitele nélkül ez egy ördögi körré válik.
Hajlamos leszel a túlevésre
Az éhezésre úgy reagálhat a szervezetünk, hogy a következő étkezésnél jóval többet eszünk, mint amennyit kellene, vagy mint amennyi jólesik. Ez – főleg ha túl gyorsan is lapátoltuk be az ételt – puffadást hasfájást és szorulást okozhat. Az időszakos böjtölés tehát nem való mindenkinek és mielőtt belevágnál, érdemes kikérned orvos véleményét.