A technostressz, a civilizációs betegségek egyike

Az érzelemmentes gépek világa

Legyen bármilyen okos egy telefon, a számítógép, egyelőre nem képes olyan komplex feladatokra, mint az ember – nem befolyásolja ,,döntéseit” az érzelem. A kommunikáció terén is hadilábon állunk egymással, mi és a gépek.
Ugyanis, ezek a kütyük precízen hajtják végre az ember által kívánt feladatot, de programjaikba nincs belekalkulálva az emberi gondolkodás sajátossága, a hiba, az a bizonyos sajátos, egyénre jellemző probléma megoldási útvonal. Ezekkel a lehetőségekkel sem a gép, sem az ember nem számol, és félrecsúszik a kommunikáció. Az ember pedig tehetetlen dühöt érez a gép értetlensége miatt, hiszen az feltartja őt tevékenységében.

A gép vagy az ember változik?

Mivel életünk szerves része lett a technika, ahhoz, hogy működjenek mindennapjaink, meg kell tanulnunk a gép fejével gondolkodni. Emiatt kommunikációnk is a gép kommunikációs ,,stílusához” kezd alkalmazkodni.
Talán emiatt van az, hogy az emberek kezdenek asszimilálódni a kütyükhöz, kezdenek érzelemmentesebbé válni és precízebben, érzelemmentesebben – ám nem jobban, helyesebben – gondolkodni és élni.
Az ember még nem alkotott olyan gépet, ami képes az érzelmet értelmezni. Többek között ezt a témát is – művészi szinten – boncolgatja a Battlestar Galaktika című sci-fi sorozat.

Mi a technostressz?

A stressznek az a formája, amikor a kiváltó ok az, hogy a ,,kütyük” világa nem az ember elvárásainak megfelelően működik. Ezekre a szerkezetekre bízzuk életünk hatékonyságát, miközben nem tudjuk azt megfelelően használni, vagy nem számolunk a gép meghibásodásával.
A géppel nem tudunk veszekedni, nincs reakció, nincs vita. Így nincs ami feloldja bennünk a feszültséget. Csak elpusztítani tudjuk – végső esetben, tehetetlen dühünkben – a probléma forrását, azaz a gépet.

Specifikus betegség?

A felmérések szerint a technostressz a férfiakat jobban érinti. Többek között azért, mert ők jobban tudnak rajongani egy új technológiákért. Az is a fő okok egyike, hogy munkájuk kapcsán a férfiak jobban ki vannak szolgáltatva a ,,gépeknek”. Alapvetően a férfiak az élet minden területén jobban stresszelik magukat, mint a nők.
Bár a férfiak hamarabb elboldogulnak a technikai eszközökkel, a nők leleményesebbek. Ha valamit nem tudnak saját felhasználói szintjükön megoldani, hamarabb kérnek segítséget, vagy egyszerűen – ha olyan a feladat – kikerülik a ,,gép” használatát, és hagyományos módon próbálják a problémát megoldani.

A technostressz tünetei

Figyelemzavarral, a koncentráció képesség csökkenésével jár. Szorongást, folyamatos nyugtalanságot okoz, ami magában hordozza az agressziót. Egy idő után fizikai tüneteket is okozhat.
Ilyen a légszomj, a szapora szívverés, remegés, és akár szédülést is okozhat. Ezen felül jellemző a hányinger, az emésztőrendszeri panasz. Tehát minden olyan tünet, ami stressz tünete.

Mit tehetünk a technostressz ellen?

Kerüljük a géppel a ,,konfliktust”, tehát, tudatosítsuk magunkban, hogy ez eszköznek okos ugyan, de nem olyan, mint az ember. Amint ez tudatosul, képesek leszünk arra, hogy ne függjünk minden dologban a géptől. Kevesebb fontos dolgot fogunk a gépre ,,bízni”. Fontos, hogy legyen a napnak olyan szakasza, amikor kikapcsoljuk ezeket az életünket segítő szerkezeteket.
Alapvetően a mobiltelefon az, amit pár órára ki kellene iktatnunk, mert a folyamatos elérhetőség önmagában egy stresszes állapot, hiszen tudat alatt ott van az azonnali reakció kényszere. A munkahely és a család is elvárja a folyamatos elérhetőséget, a hatékonyság zászlaja alatt. Szoktassuk rá környezetünket, hogy nem vagyunk mindig elérhetőek.

Jövőkép

Számos látványos filmet látunk arról, hogyan írtja ki az emberiséget a gonosz gép, hogyan támad megalkotójára, az emberre. Nos… nem kell ilyen látványos dolgokra gondolni. A gép és az ember háborúja már elkezdődött, és úgy tűnik, a gépek állnak nyerésre.
Egyre több ember létét határozzák meg, ahogy hangulatát is, a stresszen keresztül pedig fizikailag is megbetegíthetnek. Ha nem csak eszközként, életünket segítő de nem meghatározó tényezőiként gondolunk rájuk, mi, a gépek teremtői.