„A nyugati világ polgárai számára az étel teljesen mást jelent, mint 150 évvel ezelőtti őseink számára. Akkoriban a hétköznapi étkezés inkább a létfenntartás eszköze volt. A mai fogyasztó egészsége zálogaként gondol rá, tudatosan az általa egészségesnek vélt ételeket keresi és a gasztronómia divattá válásával hétköznap is érdekes, újszerű dolgokat szeretne kipróbálni” – mondta Salamon Csaba gasztronómiai szakértő.
Míg a 19. században a jobbára fizikai munkát végző lakosság számára az ételek tápértéke volt a legfontosabb, és az emberek étrendjét elsősorban az élelmiszerek elérhetősége, közelsége határozta meg, addig a ma emberét már kétségtelenül más tényezők befolyásolják. A városiasodás egyre nagyobb tömegek ellátását követelte meg. A jól szervezett áruszállításnak és kereskedelmi folyamatoknak köszönhetően az ételek elérhetősége ma már magától értetődő, a táplálkozás- és orvostudomány fejlődése pedig jelentősen hozzájárult az élelmiszerbiztonság javulásához. Azóta azonban újabb szempontok is utat törtek maguknak.
A mozgásszegény életmód és a nem megfelelő táplálkozás elsődleges szerepet játszik az elhízás és más civilizációs betegségek egyre gyakoribb előfordulásában, ami sokakat sarkall mindennapi táplálkozásuk újragondolására. Egyre nő az egészségtudatos fogyasztók száma, akik a megfelelő élelmiszerek kiválasztásával igyekeznek megőrizni egészségüket megváltozott életmódjuk mellett is. Olvass még a témában
A gluténmentes, a laktózmentes és a többiek
Bizonyára emiatt is tapasztalhatjuk, hogy folyamatosan nő a friss, organikus élelmiszerek iránti kereslet. A gyökerekhez való visszatérés lehetőségét keresi az úgy nevezett „clean eating” mozgalom, amely korunk egyik táplálkozási divatirányzata. Több száz éves táplálkozási szokások felé fordulni 2016-ban azonban nehézkes, és sokszor nem összeilleszthető a modern ember életvitelével.
