Bánom, hogy ezt a nevet adtam a gyerekemnek 10 szülő vallomása

1. A királynő

A férjem lengyel és mindketten nagy Trónok Harca rajongók vagyunk. Amikor megtudtuk, hogy kislányunk lesz, szinte egyszerre gondoltunk arra, hogy a neve Khaleesi legyen. A dothrakiak hívták így a szép szőke királynőt és nagyon szép a hangzása is. Azonban nem tudhattuk, hogy a karakter, a „sárkányok anyja” a sorozat végére teljesen megőrül, így utólag már nagyon bánjuk a névválasztást, mert a finálé keserű szájízt hagyott maga után.

2. Frusztráció

Az én esetemben nem az a lényeg, mi a név, hanem hogy kinek a neve. Utálom apósomat, de egy gyenge pillanatomban rábólintottam, hogy a fiunk középső neve apósé legyen. Azt hittem, úgysem fogja használni, kit érdekel. A férjem családja viszont meg van győződve, hogy a gyerek kiköpött apósom és a középső nevén szólítják. Ez annyira elterjedt az egész kiterjedt famíliában, hogy már mindenki így hívja őt. Ez iszonyúan frusztrál engem, mert mindig após jut eszembe róla.

3. Variációk egy témára

Azt hittem, különleges és egyedi nevet adok a lányomnak azzal, hogy Hangának nevezem el. Sajnos tévedtem. Az oviban volt a csoportban még egy Hanga és egy Panka is, most pedig, hogy első osztályos, van ő (Hanga), egy Panna, egy Hanka és egy Hanna is. A tanárnő – szegény – mindig összekeveri őket és én nem tudom hibáztatni.

4. Zé

Valami Z-betűs nevet akartam a fiamnak, de a Zolit túl megszokottnak találtam. Ezért lett az első fiam Zente, a második Zétény, a harmadik Zalán. Elégedett voltam a választásaimmal, egészen addig, amíg bölcsibe nem kezdtek járni, ugyanis nemcsak én voltam ilyen „eredeti és kreatív”, hanem kb. minden harmadik anyuka, így a sok Z-betűs névtől zümmög az egész osztály.