Mi derült még ki a kutatásból?
Azok a gyermekek, akiknek a szülei ezt a taktikát alkalmazzák, egyértelműen kevésbé elégedettek magukkal. Nincs elég önbizalmuk, rossz az önértékelésük és nem hisznek a saját teljesítményükben, véleményükben, ráadásul a társaik is kevésbé kedvelték őket. Valószínűsíthetően éppen azért, mert a kamaszkoruk közepén nem tudták kivívni maguknak a szükséges függetlenséget, illetve nem volt lehetőségük érvényesíteni saját akaratukat. A szülőkkel és a lelkiismerettel való harc olyan lemaradáshoz vezet, amit később kel behozniuk – már, ha sikerül behozniuk.
Joseph Allen és Hugh Kelly, a Virginiai Egyetem pszichológiai professzora azt a konklúziót tudta levonni, hogy hiába akarnak jót a szülők, a rendszeres kontrollal nagyon sokat ártanak a gyerekeknek. Az ellenőrzéssel megpróbálják gyermekeiket a sikeres alkalmazkodás felé irányítani, a serdülőkorban alkalmazott, szigorú szülői felügyelet alapvető módon akadályozza a fejlődést és a boldog felnőttkor elérését.
