Kevés olyan téma van a párkapcsolatokat illetően, ami a szerető szerephez hasonlóan borzolja a kedélyeket. Ez természetesen abszolút érthető, de attól, hogy valamiről nem veszünk tudomást, vagy többségében elítéljük, a jelenség még megmarad. De mi vár rád akkor, ha te kerülsz a szerelemi háromszög szeretői szerepébe? Háromrészes sorozatunk első cikkében eláruljuk, akárcsak azt, mit tehetsz egy ilyen szituációban.
Egyáltalán hogy kerülsz bele?
Azért is jellemző, hogy pálcát törnek az emberek a szeretők feje fölött, mert mindenkiben él egy sokszor hamis kép a tökéletes párkapcsolatról és a hűséges férfiakról. Eszerint a galád, harmadik fél undorító módon belemászik egy szerelmes pár életébe, nem tisztel senkit és semmit, csak az a célja, hogy szétbarmoljon egy kapcsolatot és tönkretegye egy másik nő életét. Nos, sovány vigasz, de ez az esetek igen kis százalékára jellemző.
Ugyanakkor gyakrabban előfordul, hogy a férfiak indulnak hódító körútra, vagy csak egyszerűen nem mondanak nemet a kínálkozó lehetőségre. Akkor miért a szeretőket hibáztatjuk? Mert sokkal könnyebb a megcsalt félnek a harmadik szereplőre hárítania a felelősséget. Ellenkező esetben azt a férfit kellene hibáztatnia, akibe szerelmes, és alaposan át kellene gondolnia, mi vezetett ide, és hova tart most a kapcsolata.
Sajnos sokszor megesik, hogy a férfiak egyszerűen nem közlik, hogy van barátnőjük, feleségük. Csak utólag, vagy egy véletlen beszélgetés során derül erre fény. Más kérdés, hogy ilyenkor a harmadik félnek „illendő” lenne szednie a sátorfáját, de a dolog nem mindig ennyire egyszerű.
Miért?
Hát a fránya érzelmek miatt. Aki volt már valaha fülig, de tényleg fülig szerelmes, az pontosan tudja, hogy ezt az időszakot a totális káosz jellemzi. Mintha nem is önmagunk lennénk, hanem valaki más életét élnénk, és utólag visszagondolva valóban úgy tűnik, tényleg homályba (rózsaszín ködbe) vesznek a részletek. Ennek részben a hormonális változások, kémiai folyamatok állnak a hátterében, részben pedig az, hogy tényleg csak a cél, avagy a kapcsolat kialakítása jár a fejünkben.
Bonyolítja a dolgokat, ha a harmadik fél részéről erősen adottak az érzelmek, és már megvolt a testi kontaktus is, hiszen tudományos felmérések alapján a nők sokkal jobban ragaszkodnak a szexuális partnerükhöz, mint a férfiak (különösen, ha orgazmust is éltek át az illetővel).
Nem segíti a helyzet megoldását, hogy ha a férfiak szeretnék fenntartani a szeretői kapcsolatot (vagy ők is gondolkoznak a „váltáson”), akkor állandóan hitegetik a nőket. Pl. azzal, hogy rossz a házasságuk, már amúgy is szóba került a válás, tulajdonképpen biztos, hogy a feleségnek is van valakije, és így tovább.
Ki sérül ebben a helyzetben?
Természetesen mindenki. Leginkább nyilván a megcsalt fél, hiszen neki kell szembenéznie megannyi nehéz kérdéssel, és azzal a gondolattal, hogy nem elég értékes, fontos, főleg nem elég jó feleség, anya, nő. Tabunak számít sajnálni a szeretőket, de igenis sérülnek ők is.
Ugyancsak azt érzik, amit a feleségek: hogy nem elég jó nők, társak ahhoz, hogy a férfi kiszálljon a nyilvánvalóan rossz kapcsolatából (Különben miért csalná meg a feleségét?), nem tudnak annyit letenni az asztalra, hogy értékelhető partnerekké lépjenek elő. Persze a legkevésbé sajnáljuk a félrelépő feleket, de azért sérülnek ők is.
A mardosó lelkiismeret-furdalás, a döntésképtelenség, és annak érzete, hogy legszívesebben a két nőből gyúrnának egyet, számukra is megterhelő érzelmi kavalkádot jelent. Jól látható tehát, hogy az ilyen szerelmi háromszögekre jó minél előbb pontot tenni. Mégis, rengetegen vannak, akik hosszú-hosszú évekig élnek így.
A feleségek nem vesznek tudomást a gyanújelekről, a szeretők reménykednek, a férjek pedig hitegetnek.
Most akkor ki a hibás?
A legtöbb szerelmi háromszögben mindenki hibás, azt pedig csak az adott helyzet tudja megmondani, ki vétette a legnagyobbat. Más kérdés, hogy van-e bármi értelme rangsorolni a hibákat. Talán legnagyobbat a félrelépő maga véti, hiszen ő az, akinek hűnek kellene lennie a kedveséhez.
Ugyanakkor véthet az is, akit megcsalnak, elvégre a legtöbb esetben valóban igaz, hogy aki otthon mindent megkap, boldog kapcsolatban él, az a legkomolyabb hódítást is képes félvállról venni. Egyszerűen nem ér neki annyit egy kaland, hogy veszélybe sodorja az otthon békéjét és harmóniáját.
Bár a legtöbb esetben a szerető az, aki a legtöbb bántást kapja, talán éppen a harmadik fél a legkevésbé hibás. Nyilván nem helyes dolog továbblépnie akkor, ha kiderül, hogy a kiszemelt nős, de mégis a szerető az, aki szingli, aki csak magának tartozik számadással.
Egyedül neki kell kizárólag a saját lelkiismeretével elszámolnia, nem kell magyarázatot adnia senkinek. A kulcsszó az, hogy ő független, és ennek mérten nem kell hűségesnek lennie – szemben a félrelépő férfival.
Mit tehetsz te, ha szerető vagy?
A túlnyomó többség egyértelműen megpróbálja elkerülni ezeket a helyzeteket, de ha már alaposan benne vagy, akkor nyilván nem ilyen könnyű a helyzeted. A korábbiakból láthatod, hogy nem csak a páros, hanem a te életedet is alaposan mérgezi egy ilyen viszony. Részben azért, mert – ha nem is tudatosan, de – biztosan érzed, hogy ez számodra is egy lekezelő, másodrangú szerep. Akkor is, ha a férj nálad sírja el a bánatát: mégis a felesége mellett marad, és mégsem akarja ország-világ előtt vállalni a viszonyotokat.
Részben pedig azért, mert a legtöbb ember igenis érzelmi alapon működik, és ha most rá is sütöd erre a helyzetre azt, hogy teljes mértékben elfogadható, vagy számodra kielégítő, ez nem fog örökké így maradni. Vagy teljesen belebonyolódsz, és szerelmes leszel (ami miatt nem fogsz tudni önként, vagy éppen könnyen kiszállni), vagy elkezd dolgozni benned a lelkiismeret.
Ami persze felváltva viaskodik a féltékenységgel és az irigységgel, ami szintén nem túl jó kombináció a magánéleted előrehaladását tekintve. Már csak azért sem, mert egy ilyen helyzetben vajmi kis eséllyel fogod tovább keresni a számodra ideális partnert.
Van rá esély, hogy szakítanak?
Mindig vannak szeretői siker sztorik, csak ritkán. Bármennyire is szomorú, a legtöbb férfi nem azért lép félre, mert el akar válni, vagy borzasztó a kapcsolata, és mert komoly hiányokat szenved el otthon, hanem mert kapva kap az alkalmon. Nem akar semmi többet, mint érzelemmentes szexet, a többit biztosítja számára a felesége. Aki nem ebben a cipőben jár, az nyilván előbb-utóbb gondolkozik a szakításon, váláson, de az biztos, hogy ha tényleg veled akar lenni, akkor nem kényszerít évekre ebben a másodrangú szerepbe.
Ha mégis úgy alakul, hogy hosszú időre szerető leszel, de a férfi végül elválik miattad, akkor merőben új szituációba kerültök. Ezek után egyáltalán nem biztos, hogy párként is funkcionálni tudtok, hiszen az teljesen más élethelyzetet jelent. Persze, mindenkinek van olyan ismerőse, aki így jött össze a szerelmével, és aztán boldog családi életet alakítottak ki maguknak. Van erre is példa.
De azt általában ezek az emberek sem szívesen válaszolják meg, mennyire van jelen az életükben a féltékenység és az aggodalom. Hiszen tényleg igaz, hogy aki szerető volt, vagy szeretőt tartott, abban mindig ott lesz a kétkedés és a félelem. Nem mindig egyformán intenzíven, de ott lesz.
