A Menedék egy alternatív lehetőség a pszichiátria mellett, leginkább fiataloknak. 2012 márciusában hozták létre, azzal a céllal, hogy legyen egy alternatív lehetőség azok számára is, akik a hagyományos pszichiátriai kezeléseket nem tartják megoldásnak. A hely érdekessége az, hogy kezelésként nem kezelik a beteg fiatalokat…
Miért?
1974-ben Ronald Daving Laing skót pszichiáterben az a kérdés fogalmazódott meg, hogy mi történne akkor, ha a skizofréniára úgy tekintenének, mint az emberi elme öngyógyulási folyamatára. Ezután a tettek mezejére lépett, és egy tucat női skizofrénnek megnyitott egy helyet, ahol nem kezelte őket: betegként.
A kezelés abból állt, hogy sok szeretetet kaptak, és emberi – nem betegként – módon bánt velük. A nők két hét után elkezdték sminkelni magukat, fésülködtek, főzni akartak. Így kezdődött a Menedék Program.
Feldmár András véleménye
Úgy véli, az emberek nem azért kerülnek kórházba, mert zavartak, hanem mert zavaróak. Szerinte azért lesz valaki őrült, mert a körülményei őrültek. Azaz, a környezetének tünethordozója – ezt a fogalmat már régóta ismeri a gyakorlati pszichológia. Így, az egyén nem az erőszaktól fog meggyógyulni, nem attól, hogy rákényszerítenek egy terápiát, egy gyógyszer a hatását.
Úgy gondolja, hasonlóan működünk, mint egy növény: ha a virágunk rosszul érzi magát, pusztul, akkor átültetjük, megváltoztatjuk életfeltételeit. Ezt is használja a pszichológia: bevált módszer, hogy az egyént kiemeli környezetéből, így a figyelem a gyógyulásra összpontosulhat.
Az iskola
Vekerdy szerint az iskolai beválás nem egyezik meg az életben való beválással – és igaza van. Meglátása az, hogy akkor érik képességgé valami, ha délelőtt tanulják meg és utána már nem foglalkoznak vele. Itt a kulcsszó: képességgé érik. A mai oktatás a táltosképzésről szól, arról, hogy hiányos összefüggésű adathalmazt tanítanak a gyereknek, melyet ,,versenyek” formájában – azaz osztályzatokkal minősítve – visszakérdeznek.
Szerinte a tanár többnyire ugyanazt darálja le, ami a könyvben van, mert azt hiszi, hogy a gyerek képtelen azt megtanulni – azaz alapból ,,hülyének” nézi a gyereket. Szerinte minden gyerek egyformán okos, csak a figyelme kalandozik el némelyiknek.
A szülő
Szerinte a szülővel való tanulás folyamat a következő: a tizedik percben anyuka üvölt, a gyerek sír, és kölcsönösen utálják egymást kicsit – és ez többnyire igaz.
Úgy gondolja, hogy a bepakolt tornazsák, a lecke és a szép M betű a gyerek dolga, és ha a szülő azt gondolja, hogy az övé is, akkor legalább 12 év pokol következik. A szülő dolga a szeretetadás, az, hogy a gyerekét megcsiklandozza, dögönyözi.
A kisgyerekre sem rosszallóan kell rászólni, hogy köszönjön, ha elfelejti, mivel egy négy éves kislány nem szereti az idegeneket. Érzelmi nyomaték nélkül kell mondani, hogy köszönjön, így a szomszéd néni is felfogja, hogy a család jól nevelt.
Felesleges kérdések
Amikor egy gyerektől megkérdezi a szülő, hogy mi volt az ebéd, vagy mit csinált a gyerek az oviban, a gyereknek standard válasza van: nem tudom, semmi.
Amikor megkérdezünk egy gyereket, hogy mi a legjobb az óvodában, azt fogja válaszolni, hogy az, amikor az anyja érte megy és elhozza onnan, tehát a gyerek, ha érdemi dolog történt vele, azt délután, menetközben el fogja mondani magától – feltéve, ha olyan kapcsolatban van a szülővel, érzi, hogy biztonságban van, szeretik őt.
A másik érdekes meglátása: ha azt szeretnénk, hogy a kamasz ne hazudjon, ne kérdezzünk tőle semmit – ugyanis a kamasz zsigerből védi a benne kialakuló felnőttet.
Menedék Magyarországon is
Feldmár András egy Kanadában élő pszichológus, aki megalapította a Sotéria-Menedék Programot. Az otthont 2012-ben hozták létre, ahol öt ember lakhat, gyógyulhat. Húsz önkéntes dolgozik mellettük, különböző területeken.
A Menedék állami segítség nélkül működik, többnyire adományokból, illetve előadásokat tartanak. Ilyen volt Feldmár András és Vekerdy Tamás előadása, melyről a cikk szól.
