Gyereknevelés a gyerek személyisége szerint
Richard Templar A gyereknevelés 100 alapszabálya című könyvében sorra veszi azokat az alapelveket, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy gyermekeink előbb vagy utóbb jobban viselkedjenek, élvezzék az életet, tiszteljenek másokat, megfontoltak legyenek, és kiálljanak az igazukért.
Cikkünk a könyv egyik fejezetében tárgyalt személyiségi szabályok egy részét taglalja.
Minden gyerek más eszközzel ösztönözhető
A gyerekek személyisége egyedi, ezért más-más eszközökkel motiválhatók, még olyanokkal is, amelyek számunkra közömbösek vagy ellenszenvesek. Adhatunk nekik több szabadságot, több felelősséget.
Ösztönözhetjük őket azzal is, hogy később fekhetnek le, vagy olyan ruhadarabokat vásárolunk nekik, amelyek birtokában a társaik előtt presztízsre tehetnek szert. A gyerekek egy része azért engedelmeskedik, hogy ne okozzon nekünk csalódást, mások számára viszont látszólag nem fontos, hogy elégedettek vagyunk-e velük.
Ha arra kényszerülünk, hogy ösztönzés helyett büntetést alkalmazzunk, akkor is figyeljünk arra, hogy más-más fenyegetések hatnak rájuk. A büntetés vonatkozhat ugyanarra a területre, amelyre a jutalmazás (pl. a szabadság és a felelősség korlátozása, korábbi lefekvés). Az ösztönzés, az ígéretek és azok beteljesítése, valamint a TÜRELEM a szülő részéről sokkal hatásosabb a nevelésben, mint a büntetés.
Minden gyerek jó valamiben
Minden gyerek tehetséges valamilyen területen, még az is, aki látszólag tanulási nehézségekkel küzd. Tehetségük felismerése hozzásegíti őket ahhoz, hogy megbecsüljék magukat, és elhiggyék magukról, hogy valamivel ők is befolyásolhatják a dolgok alakulását. Nekünk, felnőtteknek addig kell keresgélnünk, amíg nem találunk legalább egy olyan területet, ahol gyermekünk kiemelkedő teljesítményt nyújthat.
El kell érnünk, hogy különleges képességével ő maga tisztában legyen. Ne általános dicséreteket halljon tőlünk, például azt, hogy okos, vagy jó érzéke van a matematikához, mert ezektől elbizonytalanodik. Fókuszáljunk a sikeresebb részterületekre, például mondjuk azt, hogy matematikából jól megy neki az egyenletmegoldás. Az ilyen típusú dicséretek más területeken is sikerekhez vezethetik.
Ne csak azt a rokonunkat lássuk benne, akire nagyon hasonlít
Ne éreztessük a gyerekkel, ha olyan rokonok vonásait látjuk benne, akiket nem kedvelünk. Ha ugyanolyan makacs, mint Mari néni, akkor is a mi gyerekünk. Mindig a teljes személyiségére összpontosítsunk. Tehát ha egy ellenszenves nagynénire vagy nagyszülőre emlékeztet minket, akkor is szeretnünk kell őt.
Könnyen elképzelhető, hogy öröklött tulajdonságait évek múlva másként fogja használni, mint a felmenői, hiszen környezete, tapasztalatai és személyiségének egésze az adott rokonétól eltérő.
Keressük benne a miénkhez hasonló tulajdonságokat
Látszólag a gyerek sokszor annyira különbözik a szüleitől, mintha nem is hozzájuk tartozna. A szülő ilyenkor külső szemlélőnek érzi magát, és nem érti gyermeke érzelmi reakcióit. A gyerek ezt érzi, és emiatt még inkább eltávolodik a szüleitől.
Az mindenesetre tény, hogy gyermekünk génkészletének fele tőlünk való, ezért biztos, hogy van valami közös bennünk. Gondolkozzunk el ezen!
Engedjük, hogy nálunk jobb legyen
Fogadjuk el, ha gyermekünk valamiben tehetségesebb, mint mi, vagy egy vita során neki van igaza. Ne akarjuk mindenáron legyőzni. Ha vereséget szenvedünk, veszítsünk elegánsan. Ha pedig valamiben a tudása és a képességei még messze elmaradnak mögöttünk, akkor találjunk ki számára valamilyen közös tevékenységet, amiben megmutathatja, hogy ő a jobb.
Például hívjuk el fára mászni, vagy játsszuk vele azt a számítógépes játékot, amiben nyerni tud. Érdemes elolvasni a könyvet, mert olyan tanácsokat kaphatunk belőle, amelyek a gyermekünkkel való kapcsolatunkat megerősítik. Ezek megfogadásával elfogadóbbak, őszintébbek lehetünk egymás iránt, és közös életünk zökkenőmentesebb lehet.