„Újabban már mindenki terápiára jár!” – van, aki ezt kritikával a hangjában mondja, én azt gondolom: hál’ istennek! Esetleg azt, hogy még mindig nem járnak elegen. De lehet túlzásba vinni a mentális egészségünkre fordított költekezést?
VIDEO Nagy éves horoszkóp 2025: így alakul az éved személyes és munkahelyi fronton
A személyes fejlődés és a mentális jólét ma már hatalmas iparággá nőtte ki magát. Életvezetési tanácsadók, önsegítő könyvek, motivációs előadók, online tanfolyamok és mobilalkalmazások ígérik, hogy elérhetjük a boldogságot, a sikerességet és a lelki egyensúlyt – természetesen nem ingyen. Felmerül a kérdés: valóban szükség van arra, hogy pénzért vegyük meg a mentális jólétünket? Vagy csak egy jól megtervezett marketingfogás áldozatai vagyunk?
Kevés jobb dolog történt az emberiséggel, mint hogy az utóbbi időben tudatosabban kezdtünk foglalkozni a mentális egészségünkkel – és lássuk be, az utóbbi időben az emberiség elég sok hülyeséget csinált és csinál is, szóval azt hiszem, ránk is fér ez a kis győzelem.
Az olyan kifejezések, mint a mindfullness, a kötődési minta vagy az énidő az elmúlt években kerültek be a köztudatba. A terápiára járás stigmája is csak mostanában kezd feloldódni.
Hiszem és vallom, hogy a személyes jólétünkért nagyon nagy mértékben vagyunk felelősek. Elképesztően szerencsésnek tartom, hogy egy olyan korban és helyen élünk, ahol van lehetőségünk ezzel foglalkozni is, hiszen nem a túlélésért kell küzdenünk – vagyis, lehetőségünk van arra, hogy éljünk, ne csak túléljünk.
De tényleg pénzre van szükség ahhoz, hogy elérjük a mentális jólétet?
Bizonyos szempontból azt gondolom, igen. Egy jó terapeuta például nagyon sokak számára nyújt nélkülözhetetlen segítséget ahhoz, hogy feldolgozzanak korábbi traumákat, vagy jobban megértsék önmaguk szükségleteit, és érvényesíteni is tudják azokat.
Ilyen szempontból nem is kérdés, hogy a mentális jólét sokak számára még mindig egy olyan luxus, amit nem, vagy csak nagyon nehezen érhetnek el.
Bár igen, biztosan vannak a Csomolungma tövében életvidám hegyi pásztorok, akik egész életüket teljes zenben töltik anélkül, hogy egyetlen önsegítő könyvet a kezükbe fogtak volna, nem szeretném elbagatellizálni azt a komoly tényt sem, hogy még mindig nagyon sokan vannak, akiknek szükségük lenne a szakmai segítségre a mentális egészségük megőrzése vagy helyreállítása érdekében, de nem kapják meg azt.
