Egy vasárnap délután vagy egy hétköznap este gyakran kötünk ki a családdal a kanapén, a képernyő előtt. A közös filmnézés persze szuper program lehet, de ha gyerek is van a szobában, akkor az ember megválogatja, mi mehet a képernyőn, és mi nem. De mi a helyzet akkor, ha a kutya kucorodik mellétek?
Miután a gyerekek már lefeküdtek, sok szülő vált csatornát, és a rajzfilmek vagy hercegnők helyett olyan programot választ, amiben esetleg erőszak, dráma, ijesztő elemek vagy nem gyerekfülnek való nyelvhasználat szerepel. Gond egy szál sem, hiszen a kicsik már a másik szobában durmolnak – de senkinek nem jutott eszébe kiparancsolni a szobából a kutyát. Elvégre ő úgysem érti, mi történik, és a káromkodás sem zavarhatja, igaz?
Míg vannak gazdik, akik azt tapasztalják, hogy kedvencüket teljesen hidegen hagyja, mi megy a tévében, amíg a kanapén szunyókálhat, más kutyatartók arról számoltak be, hogy négylábú barátjuk nem csak figyeli a képernyőt, de egyértelműen reagál is arra, izgatott lesz, csóválja a farkát, vagy esetleg ugat is.
Többet értenek, mint hinnéd
Nyilvánvaló, hogy sok kutya képes észlelni és fel is dolgozni azt, amit lát. Ezt a megfigyelést pedig a kutatások is alátámasztják. Egy, a National Geographicban megjelent cikk szerint a kutyák képesek az emberhez hasonlóan feldolgozni a képeket, amiket látnak. Ami azt illeti, nem csak észreveszik a képernyőn futó képkockákat, de elég okosak ahhoz is, hogy felismerjék az állatokat a képernyőn, akárcsak a való életben.
A látottakhoz hasonlóan a hangok is hatnak rájuk: akárcsak a való életben, a televízióból vagy a számítógépről érkező ugatást is felismerik, és ugyanúgy reagálnak rá, mintha a valódi életben hallanának ugatni egy kutyát, sőt sok blöki megpróbál ilyenkor bekukucskálni a készülék mögé, hogy megkeresse a másik kutyát.
A cikk ugyanakkor megjegyzi, hogy az emberekhez hasonlóan a kutyák is ráunhatnak a tévére, és a fajta is befolyásolja, hogy melyik eb mennyire kattan rá a képernyőre: a juhász kutyák és a terrierek például jellemzően nagyobb érdeklődést mutatnak és hevesebben reagálnak.
NatashaFedorova/depositphotos.com
Nem azt látják, amit mi
Érdekes adalék ugyanakkor, hogy a kutyák nem ugyanazt látják a tévében, mint mi. Egyrészt az ő szemük sokkal több képkockát lenne képes ugyanannyi idő alatt feldolgozni, másrészt viszont a színeknek kisebb spektrumát érzékelik – ezen tények alapján egyébként létezik kimondottan kutyáknak gyártott televíziós tartalom is, a DogTv, ahol a képkockák gyorsabban követik egymást, és a színek felbontása is más, a kék és sárga alapszínek észleléséhez igazított.
Számít-e, mit néznek?
De ha a kutyák tényleg figyelnek arra, ami a tévében történik, és bizonyos mértékben még értik is, nem kellene odafigyelnünk arra, mi megy a képernyőn, ha a szobában vannak?
A kutatók szerint ezt a gazdinak kell eldöntenie: vannak kutyák, akiket hidegen hagy, mi megy a tévében, míg mások például a veszekedésre, az agresszív jelenetekre vagy a heves ugatásra érzékenyebben reagálhatnak.
Ha a kutyát láthatóan felzaklatják ezek a jelenetek, vagy a viselkedése közvetlenül a tévénézés után feltűnően megváltozik, akkor elképzelhető, hogy körültekintőbben kell megválasztani a programot, amit mellette nézel, vagy egyenesen le kell tiltanod a blökit a képernyőről. Ha nem tapasztalsz ilyesmit, akkor valószínűleg nem is kell foglalkoznod a kérdéssel – bár azt, hogy a kutyák egészen pontosan mit fognak fel a látottakból, és ez hogyan hat rájuk, a kutatók még nem tudják minden kétséget kizáróan megválaszolni.