Biztos hallottad már, hogy a „stressz káros az egészségedre”. Nyilván arra is volt már példa, hogy ezt átélted, hiszen minden bizonnyal nem érezted jól magadat, ha hosszútávon feszengtél valami végett. De milyen folyamatok állnak e negatív folyamat hátterében, és mire hatnak egész pontosan?
Depresszió kialakulása
Több kutatással alátámasztották már, hogy akik huzamosabb ideig stresszes körülmények között élnek, azok esetében jóval nagyobb az esélye a depresszió megjelenésének.
Ha jobban belegondolunk, ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen a nagy nyomás alatt az emberek sokat szoronganak, izgulnak, s minden sikertelenséget valódi katasztrófaként könyvelnek el.
Erre rátesz egy lapáttal a főnökök számonkérése és szidása, a munkaidő mellett a családi kapcsolatok megromlása. Ezek közösen egyenes úton vezetnek a depresszió irányába.
Szív- és érrendszeri problémák
Egy újabb nagyon fontos ok, amiért érdemes minél előbb kikerülni a stressztől nehézzé vált kapcsolatból, vagy éppen munkakörből, élethelyzetből.
Az állandóan felszökő vérnyomás rövid ideig tartva fokozott teljesítményre serkenti a szervezetet, hosszú távon azonban teljesen tönkreteszi az érhálózatot.
Ráadásul, ha ehhez még társul a stresszel járó túlsúly is, akkor az esélye egy ilyen nemű betegség megjelenésének nagyon is komoly veszélyt jelent.
Amikor a stressz fogyaszt
Amikor stressz hatásnak vagyunk kitéve, agyunkban és a mellékveséinkben olyan hormonok termelődnek, melyek csökkentik az étvágyat, minden meglévő energiánkat felsorakoztatják, ezáltal éppenséggel a súlygyarapodást akadályozzák meg.
Ezért van az, hogy egyeseknél pl. a vizsgadrukk végett a stressz hasmenés formájában jelentkezik, hiszen a szervezetben termelődő hormonok (főleg az adrenalin) hatására gyorsulnak a folyamatok, így az emésztés is. Hosszan tartó stressz esetén azonban egészen más a helyzet…
Amikor a stressz elhízáshoz vezet
Hosszantartó stresszhelyzet esetén a szervezetben főként nem adrenalin, hanem kortizol termelődik, ami köztudottan növeli az étvágyat. Ráadásul a stressz-étkezések során jellemző módon hizlaló finomságokat, zsíros és szénhidrát dús ételeket kívánunk.
A másik fontos ok a stressz és az elhízás kapcsolatának elemzése során a helytelen időbeosztás, hiszen azoknak, akik fontos szerepkörben dolgoznak, gyakran idejük sincs arra, hogy egészséges ételeket fogyasszanak.
Nem figyelnek a rendszerességre, hanem inkább gyorsan bekapnak valamit, ami a kezük ügyébe kerül, és hamar csillapítja farkaséhségüket.
A kortizol nem csak elhízást okozhat
Folyamatos nagy igénybevétel során a szervezet már nem tud akkora mennyiségű kortizolt előállítani, amekkorát a szervezet igényelne. Emiatt a szint csökkenésnek indul, és megállapodik egy átlagos, vagy alacsony szinten, amiről azt gondolhatnánk, hogy igazából nagyszerű.
Azonban a szervezet igénybevétele továbbra sem változik, így kialakulnak olyan problémák, mint az állandó ingerlékenység, kialvatlanság, kiegyensúlyozatlanság, állandó fáradtságérzet, immunrendszer gyengeség, és egyéb hormonális betegségek.
Amit még a stressz okoz
Bár a legfőbb, egyenként is életveszélyes problémákat felsoroltuk, a sornak még egyáltalán nincs vége. A stressz az említetteken felül könnyen okozhat koncentrálási zavarokat, gyomorproblémákat (pl. gyomorfekély), hát-és gerincproblémákat. Kiválthat olyan negatív függőségeket, mint az alkoholfogyasztás, droghasználat, fokozott dohányzás.
És sajnos, ahogy már említettük, számtalan módon befolyásolhatja a családi kapcsolatokat, hiszen aki egész nap stressznek van kitéve, az otthon, a megnyugvás színterén sem tud elvonatkoztatni aggodalmaitól.
