Életmód / Egészség

Így hat ki a stressz az egészségedre

Biztos hallottad már, hogy a „stressz káros az egészségedre”. Nyilván arra is volt már példa, hogy ezt átélted, hiszen minden bizonnyal nem érezted jól magadat, ha hosszútávon feszengtél valami végett. De milyen folyamatok állnak e negatív folyamat hátterében, és mire hatnak egész pontosan?

Depresszió kialakulása

Több kutatással alátámasztották már, hogy akik huzamosabb ideig stresszes körülmények között élnek, azok esetében jóval nagyobb az esélye a depresszió megjelenésének.

Ha jobban belegondolunk, ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen a nagy nyomás alatt az emberek sokat szoronganak, izgulnak, s minden sikertelenséget valódi katasztrófaként könyvelnek el.

Erre rátesz egy lapáttal a főnökök számonkérése és szidása, a munkaidő mellett a családi kapcsolatok megromlása. Ezek közösen egyenes úton vezetnek a depresszió irányába.

Szív- és érrendszeri problémák

Egy újabb nagyon fontos ok, amiért érdemes minél előbb kikerülni a stressztől nehézzé vált kapcsolatból, vagy éppen munkakörből, élethelyzetből.

Az állandóan felszökő vérnyomás rövid ideig tartva fokozott teljesítményre serkenti a szervezetet, hosszú távon azonban teljesen tönkreteszi az érhálózatot.

Ráadásul, ha ehhez még társul a stresszel járó túlsúly is, akkor az esélye egy ilyen nemű betegség megjelenésének nagyon is komoly veszélyt jelent.

Olvastad már?  5 stresszcsökkentő módszer, amivel leengedhetsz az év végi hajtásban

Amikor a stressz fogyaszt

Amikor stressz hatásnak vagyunk kitéve, agyunkban és a mellékveséinkben olyan hormonok termelődnek, melyek csökkentik az étvágyat, minden meglévő energiánkat felsorakoztatják, ezáltal éppenséggel a súlygyarapodást akadályozzák meg.

Ezért van az, hogy egyeseknél pl. a vizsgadrukk végett a stressz hasmenés formájában jelentkezik, hiszen a szervezetben termelődő hormonok (főleg az adrenalin) hatására gyorsulnak a folyamatok, így az emésztés is. Hosszan tartó stressz esetén azonban egészen más a helyzet…

Amikor a stressz elhízáshoz vezet

Hosszantartó stresszhelyzet esetén a szervezetben főként nem adrenalin, hanem kortizol termelődik, ami köztudottan növeli az étvágyat. Ráadásul a stressz-étkezések során jellemző módon hizlaló finomságokat, zsíros és szénhidrát dús ételeket kívánunk.

A másik fontos ok a stressz és az elhízás kapcsolatának elemzése során a helytelen időbeosztás, hiszen azoknak, akik fontos szerepkörben dolgoznak, gyakran idejük sincs arra, hogy egészséges ételeket fogyasszanak.

Nem figyelnek a rendszerességre, hanem inkább gyorsan bekapnak valamit, ami a kezük ügyébe kerül, és hamar csillapítja farkaséhségüket.

A kortizol nem csak elhízást okozhat

Folyamatos nagy igénybevétel során a szervezet már nem tud akkora mennyiségű kortizolt előállítani, amekkorát a szervezet igényelne. Emiatt a szint csökkenésnek indul, és megállapodik egy átlagos, vagy alacsony szinten, amiről azt gondolhatnánk, hogy igazából nagyszerű.

Olvastad már?  7 dolog, amit a szemed elárulhat az egészségedről

Azonban a szervezet igénybevétele továbbra sem változik, így kialakulnak olyan problémák, mint az állandó ingerlékenység, kialvatlanság, kiegyensúlyozatlanság, állandó fáradtságérzet, immunrendszer gyengeség, és egyéb hormonális betegségek.

Amit még a stressz okoz

Bár a legfőbb, egyenként is életveszélyes problémákat felsoroltuk, a sornak még egyáltalán nincs vége. A stressz az említetteken felül könnyen okozhat koncentrálási zavarokat, gyomorproblémákat (pl. gyomorfekély), hát-és gerincproblémákat. Kiválthat olyan negatív függőségeket, mint az alkoholfogyasztás, droghasználat, fokozott dohányzás.

És sajnos, ahogy már említettük, számtalan módon befolyásolhatja a családi kapcsolatokat, hiszen aki egész nap stressznek van kitéve, az otthon, a megnyugvás színterén sem tud elvonatkoztatni aggodalmaitól.