Később, amikor pszichológushoz fordultam ezzel az élménnyel, ő szinte azonnal megnyugtatott: ez nagyon gyakori. Sokan akkor kezdenek el igazán szembenézni a feldolgozatlan gyerekkori traumáikkal, amikor ők maguk is szülővé válnak.
Elsőre furcsának tűnik, hiszen ilyenkor minden figyelmünk az új életre irányul. De valójában éppen ez az, ami felszínre hozza a régit. Egy kisbaba teljes kiszolgáltatottsága, az a fajta feltétlen bizalom, amivel felénk fordul, óhatatlanul tükröt tart.
Nemcsak azt látjuk meg benne, hogy mire van szüksége, hanem azt is, hogy nekünk mire lett volna szükségünk.
Amikor anyává válunk, a saját gyermeki énünkkel is találkozunk
Mert amikor egy síró csecsemőt ringatunk, amikor megnyugtatjuk, amikor válaszolunk a jelzéseire, akkor valójában egy belső összehasonlítás is zajlik bennünk. Tudattalanul is. Mit kaptam én ilyenkor? Volt-e, aki felvett? Volt-e, aki észrevett? Volt-e, aki biztonságot adott? Olvass még a témában
Ilyen színeket viselnek a gazdagok? Ez a 4+1 árnyalat vonzza a legjobban a pénzt és a sikert
4 csillagjegy-páros, akik a legjobbak abban, hogy a semmiből teremtsenek valamit
Az ismerkedés 5 fázisa – szomorú, de a legtöbb pár nem jut tovább a másodiknál
Ez a 3 csillagjegy engedi el legnehezebben a szerelmet
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
