Rózsaszín lerakódás a fürdőben: mi ez, és hogyan szabadulj meg tőle?

Rózsaszín lerakódás a fürdőben: mi ez, és hogyan szabadulj meg tőle?

Címlap / Otthon / Háztartás / Rózsaszín lerakódás a fürdőben: mi ez, és hogyan szabadulj meg tőle?

Azón túl, hogy a lerakódás persze nem éppen szívderítő látvány, akár még veszélyes is lehet az egészségedre. A szakértők azt javasolják, ha meglátod, azonnal szabadulj is meg tőle! De mi is ez pontosan, és hogyan tüntetheted el a leghatékonyabban?

A fürdőszoba rendszeres tisztításának fontosságát persze nem kell magyaráznunk, pláne egy járvány idején. Az ismerős szennyeződések – vízkő, esetleg némi penész – mellett más, kevésbé ismert lerakódások is kialakulhatnak itt.

A kissé nyálkás állagú, rózsaszín foltokat például egy Serratia marcescens nevű baktérium okozza, amely nedves területeken indul növekedésnek. A városi vízben lévő klór segít megelőzni a kialakulását, de például egy aktív szénszűrő a klórt is eltávolítja a vízből, aminek persze megvannak a maga pozitív hatásai, ugyanakkor az így megálló vízben a baktériumok már vígan szaporodhatnak.

 

A fúrt kútból származó vízben sincs klór, így ebben is szaporodhatnak a baktériumok. A Serratia marcescens ismerten tüdőgyulladást, sebfertőzést és húgyúti fertőzést okoz kórházi körülmények között, ezért fontos, hogy megszabadulj tőle. A foltokat könnyű eltávolítani klór fehérítőt tartalmazó általános célú tisztítószerrel.

Önthetsz 1/4 csésze fehérítőt a WC-tartályához is, hagyd 20 percig hatni, majd néhányszor öblítsd le a WC-t az összes fehérítő eltávolításához. Ne maradjon fehérítő a tartályban, mert károsíthatja a gumi szelepeket és tömítéseket!

A fürdő más zugaiban, például a zuhanyzó sarkában vagy akár a mosogatógépben is érdemes szétnézni, és ha lerakódást találsz, elindítani egy fertőtlenítő programot, vagy baktériumölő tisztítószerekkel átmosni az érintett területet.

Rózsaszín lerakódás a fürdőszobában
IgorVetushko/depositphotos.com

Még egy ok a takarításra

A fürdőszoba takarítására egyébként nem véletlenül van szükség rendszeresen, és nem csak akkor, amikor már látszik a szennyeződés. Egy 2011-es tanulmányban, amelyet az NSF International globális közegészségügyi és biztonsági szervezet végzett az otthonunkban található baktériumokról, a kutatók 22 otthonban 30 felületet teszteltek.

Ezek közül hat a fürdőszobában volt – baktériumok, élesztő és penész jelenléte szempontjából. Meglepő módon, míg a WC-ülések 27%-a tartalmazott penészt és élesztőt, addig a fogkefetartók 64%. A fogkefetartók 27% án volt coliform (a lehetséges székletszennyezés mutatója), 14%-ának pedig staphylococcus.

A kutatók szerint a legtöbb fürdőszobai baktérium egyébként a WC-csészéből származik, és innen terjed tovább a fürdő többi területére. A WC-deszkára kerülő baktériumok ezen a felületen nem tudnak olyan jól szaporodni, a csésze öblítésekor azonban elkerülhetnek nedves és sötét helyekre, ahol már sokkal kedvezőbbek számukra a körülmények. Ezért fordulhat elő, hogy végső soron a fogkefetartón sokkal több lesz a baktérium, mint a WC-ben.

Az NFS tanulmánya szerint egyébként a második legszennyezettebb terület a fürdőben a csapok tekerői voltak. Az összes fogantyú 27%-án találtak élesztőt és penészt, 9%-on coliformot és 5%-on staphylococcust.

A szakemberek szerint a rendszeres takarítás mellett az is segít, ha a WC-csésze tetejét lehajtva öblíted le a WC-t. Érdemes arra is odafigyelni, hogy lehetőleg sehol ne pangjon víz a fürdőben.

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást