Az önfeláldozás egy nagyon nemes gesztus, de többnyire csak a filmekben happy end a vége. A valóságban inkább szenvedés és boldogtalanság. Többnyire azért vállaljuk be, mint életfeladatot, hogy mások kedvére tegyünk, pedig a dolgunk az, hogy minden esetben magunkat válasszuk.
🎥 Jobb ember vagy, mint hinnéd, ha ez az 5 dolog jellemző rád
Állítsd be a bient megbízható forrásnak a Google-ben!
1/4 Ha önmagadnak te vagy az első, akkor tudsz igazán szeretni
Lehet, hogy lesznek, akik egyenesen önzőnek gondolnak majd emiatt, de őszintén, mikor vagy igazán boldog? Ha folyamatosan másokat szolgálsz ki magad helyett, vagy amikor megadod saját magadnak a kellő törődést? A kiszolgálás alatt természetesen érzelmi, vagy akár fizikai tevékenységre is gondolhatsz, merthogy mindkettő súlyos energiáidba kerül.
Ez nem azt jelenti, hogy ne lehetnél valakivel gondoskodó, vagy odaadó, csak nem mindegy, hogy ennek mi az ára. Önmagad háttérbe szorítása, vagy egy teljesen win-win szituáció, melyben épphogy csak annyit adsz, amennyi még számodra komfortos. Ellenkező esetben képtelen leszel szeretni a másikat, hiszen folyamatosan azt a személyt látod majd benne, aki miatt le kellett mondanod önmagadról.
2/4 Ha anya boldog, mindenki boldog
Főleg édesanyák körében megfigyelhető, hogy mindent feláldoznak a család oltárán. Majd mikor a gyerekek kirepültek, a férjükkel kellőképp elhidegültek egymástól, akkor döbbennek rá, hogy mennyi mindent kihagytak az életükből és talán egy fokkal lehettek volna önzőbbek. De, hogyan is tehették volna, mikor még azért is kritika érhet valakit, ha a gyerek foltos pólóban megy le a játszótérre. Nem egyszerű anyának lenni, viszont a legcsodálatosabb dolog lehet egy nő életében akkor, ha közben nem feledkezik meg arról, hogy elsősorban nő és csak utána anya.
Mikor mindenhonnan azt hallod, hogy élj önzetlenül és bizony áldozd be magad a család, barátok, munka, kollégák, párkapcsolat oltárán, akkor nehéz magabiztosan kiállni és azt mondani, hogy NEM ezt az utat választom. Nehéz, mert valahol mindenki önző és keressük a lehetőséget, ahol ezt tudjuk is érvényesíteni. Viszont sokakkal az életünkben megengedőbbek, önfeláldozóbbak vagyunk az irántuk érzett szeretet miatt.
Ilyenkor kell elővenni a tudatosságunkat és mi magunknak is elhinnünk, hogy még akár a családunknak is mondhatunk nemet néhanapján. Nem bántásból, hanem magunk miatt. Ha éppen nincs kedved a családi programhoz, nyugodtan mondhatsz nemet és fordíthatod azt az időt csak magadra. Ettől még nem fogod őket kevésbé szeretni, de készülj fel, hogy akár még lelki terrorral is meg kell majd küzdened.