Ha a depresszió szóba kerül, legtöbben automatikusan lelki okokra, traumákra vagy stresszes élethelyzetekre gondolunk. De mi van akkor, ha a tartós rossz hangulat mögött nem (csak) lelki, hanem testi, környezeti vagy biológiai tényezők állnak?
Dr. Daniel Amen klinikai idegtudós pszichiáter – aki több mint 40 éve foglalkozik a mentális egészséggel – a mindbodygreen felületén osztotta meg gondolatait arról, hogy a depresszió sok esetben nem önálló betegség, hanem egy tünet, amely arra figyelmeztet, hogy valami nincs rendben a szervezetünkben.
És ami igazán meglepő: a kiváltó okok között olyan dolgok is szerepelhetnek, mint a penész, a pajzsmirigy nem megfelelő működése vagy egy régi, elfeledett fejsérülés. Olvass még a témában
Ilyen szilveszterező típus vagy, csillagjegyed szerint
A világ 10 legszebb macskafajtája – Mindegyik egyedülállóan különleges!
3 ok, amiért minden vita után negatív spirálba kerülsz – így kezeld a katasztrofizálást
„Megálmodtam, hogy a szomszédom meg fog halni” – 10 történet, amikor a rossz előérzet beigazolódott
Miért nem elég sokszor önmagában a „depresszió” diagnózisa?
Dr. Amen egy szemléletes példával élt: ha erős mellkasi fájdalommal orvoshoz fordulunk, senki sem elégedne meg annyival, hogy „mellkasi fájdalom” a diagnózis. Tudni akarjuk, mi okozza, és hogyan kezelhető.
A depresszió esetében viszont gyakran itt megáll a folyamat – pedig a kutatások szerint a betegek több mint fele nem reagál megfelelően az antidepresszánsokra, sőt minden harmadik érintett több kezelési próbálkozás után sem tapasztal valódi javulást. Ennek oka gyakran az, hogy a kiváltó ok rejtve marad.
1. Alulműködő pajzsmirigy – amikor minden lelassul
A pajzsmirigy alulműködése nemcsak fáradtságot és hízást okozhat, hanem depresszív tünetekkel is összefügghet. Egy 2022-es tanulmány szerint az alacsony pajzsmirigyszint az egyik leggyakoribb oka a kezelésre nem reagáló depressziónak.
Dr. Amen klinikáján speciális agyi képalkotó vizsgálatot (SPECT) alkalmaznak, amely gyakran mutat csökkent agyi aktivitást azoknál, akiknél pajzsmirigyprobléma áll fenn – ez pedig együtt járhat levertséggel, „agyi köddel” és motiválatlansággal.
Mit tehetsz?
Érdemes laborvizsgálattal ellenőriztetni a pajzsmirigyed működését. Az egészséges étrend, a cukorbevitel csökkentése, a szelénben gazdag ételek (például brazil dió, pulyka, tonhal) és a B12-vitamin is támogathatják az egyensúlyt.
2. Penész – a láthatatlan hangulatrontó
Meglepő, de igaz: egy penészes lakás vagy munkahely is hatással lehet a mentális állapotunkra. A Brown Egyetem közel hatezer fő bevonásával végzett kutatása szoros kapcsolatot talált a penésznek való kitettség és a depresszió között.
A penész által kibocsátott toxinok az idegrendszert is terhelhetik, ami hosszú távon hangulati zavarokhoz vezethet.
Mit tehetsz?
Ha gyanús a környezeted, érdemes szakemberrel felméretni és megszüntetni a penészt. Fontos a beázások gyors javítása, a megfelelő szellőztetés és akár a légtisztító használata is.
3. Szívbetegség – amikor a lélek is megsínyli
Dr. Amen egy személyes történetet is megosztott: nagyapja egy szívroham után teljesen megváltozott, lehangolttá vált, sokat sírt, nem tudott aludni, majd depressziót diagnosztizáltak nála. Később megtudta:
Szívroham után háromszor gyakoribb a depresszió.
A testi betegség, az életmódváltás kényszere és a halálélmény együtt komoly lelki terhet jelenthet.
Mit tehetsz?
A szív egészsége és a lelki jóllét kéz a kézben jár. A megfelelő étrend, a mozgás és az orvosi kontroll mellett a közösségi kapcsolatok is sokat számítanak – egy 2023-as kutatás szerint az erős társas támogatás csökkenti a depresszió kockázatát.
4. Régi fejsérülések – amikre már nem is emlékszünk
Egy gyerekkori biciklis esés, egy kisebb autóbaleset – sokan nem tulajdonítanak jelentőséget az ilyen történéseknek. Pedig egy 2020-as tanulmány szerint azok, akik enyhe fejsérülést szenvedtek el, háromszor nagyobb eséllyel lesznek depressziósak később.
Dr. Amen tapasztalata szerint pácienseik közel 40%-ánál látható korábbi fejsérülés nyoma az agyi felvételeken, sokan azonban nem kötik össze ezt a jelenlegi tüneteikkel.
Mit tehetsz?
Az agy regenerációja rendkívül fontos. Bizonyos esetekben – orvosi javaslatra – például a hiperbár oxigénterápia is segítheti a gyógyulást.
5. Krónikus gyulladás – a csendes romboló
A tartós, alacsony szintű gyulladás nemcsak a testet, hanem az elmét is megviseli. Számos kutatás összefüggést talált a gyulladás és a depresszió, a szorongás, valamint más hangulatzavarok között.
Mit tehetsz?
A bélrendszer egészsége kulcsfontosságú. A jó minőségű probiotikumok, az omega-3 zsírsavak és a kurkumin gyulladáscsökkentő hatásuk révén hozzájárulhatnak a hangulat javulásához.
