Kör alakú asztalnál ülnek. Mindenki kap maga elé egy kis rizsestálat, és sok fogás közül lehet választani. Mi jellemző még a kínai vendéglátásra? Erről szól cikkünk.
Felszolgálás
A kínaiak az éttermekben kör alakú asztaloknál ülnek, melyek közepén kör alakú forgatható lap van. Ide helyezi a pincér a fogásokat.
A pálcikákon kívül evőeszközként szolgál még egy kis porcelán kanál is, amellyel a fogások közül szedhetünk a tányérunkra, illetve kanalazhatjuk az utolsó fogásként kihozott levest.
Van, aki a levesből pálcikával szedi ki a sűrűjét, majd a levet egyszerűen megissza.
Kés nincs, de nem is szükséges, mert mindent apróra vágva tálalnak.
Társasági esemény
Az étkezés alatt nagy jelentősége van a beszélgetésnek, ezért akár két óra hosszáig is eltarthat.
Ha legalább négy ember üli körül az asztalt, akkor többféle ételt meg lehet kóstolni, mert legalább négyféle, plusz egy fogás kerül az asztalra.
A vendéglátó ismerteti a fogásokat, és azok hasznosságát a szervezet számára, például „ez az étel melegít”, „ez a császárnő kedvence volt” stb., és először a jobb felől mellette ülő vendégnek szed.
A fogásokból mindenki ízlése és étvágya szerint szed. Sok kínai éttermekben forró vízbe tett kicsi frottír törülközőkben lehet kezet és szájat törölni, mert több ételhez, például a pekingi kacsához, a vendégek kénytelenek a kezüket használni.
Evőpálcikák
Az evőpálcikák 3000 éve használt evőeszközök Kínában. Ott kell megfogni őket, ahol a téglatest és a henger alakú rész találkozik.
A nép a pálcikák fogásához hiedelmeket társított. Úgy tartják, hogy ha valakinek az egyik pálcikája lejjebb van, akkor lekésik valamiről. Aki pedig a pálcikákat leejti, vagy keresztbecsúsznak a kezében, az balszerencsés lesz.
Illemszabályok is tartoznak a használatukhoz, például nem illik az evőpálcikákat nyalogatni, a szájban tartani, a rizsestálba beleszúrni, beledöfni a falatba, vagy mutogatni vele.
Mindenki kap maga elé rizst, kis mély tányérban. Ez azért praktikus, mert így más ételekkel könnyen keverhető.
A rizsre lehet tenni apró húsokat, zöldségeket, le lehet öntetni szafttal vagy levessel. Párolva készül és csomós, ezért önmagában pálcikával is fogyasztható.
A pekingi kacsa
Az egyik legnépszerűbb kínai étel, igen laktató. Ha nyitott sütőben sütik, akkor a kacsát fellógatják a gyümölcsfa lángja fölé, és forgatják.
Zárt tűzhelyben kölesszalmával fűtenek, és magas hőmérsékleten teszik bele a kacsát. Kb. 15 fogást készítenek a kacsából, minden részét feltálalják. A fő fogást a vendégek jelenlétében szeletelik fel.
Egy kacsából száz szeletet is vághatnak, amelyek szinte egyformák, és mindegyiken van bőr és hús is.
Evési módja, hogy egy sós kínai palacsintát a bal tenyerünkbe teszünk, majd pálcikával kiveszünk egy ropogósra sült darabot az asztal közepén álló tányérból, belemártjuk a barna színű szójás mártásba, és a palacsintába tesszük.
Italok
Tudjuk, hogy a leghíresebb kínai ital a tea. Nagyon sok teaház van Kínában, ahol esténként színpadi előadások zajlanak.
Az asztaloknál ülő vendégek számára teát és ropogtatnvalókat szolgálnak fel. A teán kívül egyéb italok is szép számmal akadnak.
A sörök közül kedvelik a Quingdaót, amely karsztvízból készül. Nagyon kellemesek a gyógyfüvekkel ízesített borok. Vannak különleges ízű, például mentolos szeszes italaik is.
A vendéglátóhelyeken a nemzeti italok mellett világszerte elterjedt üdítőket is tartanak.
Cikkünket Udvari Gábor – Kartali Zsuzsa Kína útikönyve (Pallas Stúdió) alapján írtuk.
