Mi okozhat ilyen súlyos következményeket?
A fő probléma az lehet, hogy a permafroszt olyan állattetemeket is konzerválhat, amelyek fertőző betegségekben hulltak el – és ezúttal nemcsak a tetem, hanem a halált okozó vírus vagy baktérium is fennmaradhat a hideg miatt. Sőt, akár emberi maradványok is okozhatnak problémát.
Az 1950-es években tudósok olyan nő testét exhumálták, aki az 1918-as spanyolnáthában halt meg. 1997-re sikerült annyi épkézláb RNS-t összegyűjteni a testből, hogy sikerüljön szekvenálni az 1918 H1N1 vírustörzset. Tudósok figyelmeztettek, hogy akár himlőben elhunytakat is temethettek permafrosztba, ami szintén egy kifejezetten fertőző és halálos betegség volt.
Persze egyáltalán nem biztos, hogy ezek a felbukkanó vírusok és baktériumok konkrétan fertőzni is képesek – más ugyanis, ha egy ilyen kórokozó még „élő” (a vírus nem él, de lehet aktív), és más, ha fertőzni is képes.
Pánikolni nem érdemes, de talán oda kellene figyelnünk erre a problémára is. A következő nagy járvány, ha nem a természet pusztítása és az emberi térnyerés miatt tör ki, akkor könnyen lehet, hogy az örökké fagyott, a klímaváltozás miatt most felengedő permafrosztból érkezik majd. Olvass még a témában
