Egészség / Életmód

Ősi mikrobákat is életre hívhat a klímaváltozás

Ősi mikrobákat is életre hívhat a klímaváltozás

Az északi sarkkör hidegebb területein úgynevezett permafroszt, azaz örökké fagyott talaj is található. Ebben több ezer éve billiónyi mikroba „bújik meg” háborítatlanul, és, ami még fontosabb: ártalmatlanul az emberiség számára.

A fagyott talajrétegből képtelenek kitörni, így nem okoznak problémát. Legalább is eddig ez volt a helyzet, a klímaváltozás okozta felmelegedés miatt azonban ez változhat. A permafroszt ugyanis elkezdett kiengedni.

Mikrobák a jégtakaróban

Kutatások kimutatták, hogy az arktiszi területek kétszeres ütemben melegednek a bolygó többi területéhez képest. Ez nemcsak az állandó hó- és jégtakarót veszélyezteti, hanem ezt a fagyott talajréteget is, és mindkét területről évezredek óta ismeretlen kórokozók kerülhetnek újra elő.

A Föld szárazföldi területeinek egynegyede ilyen permafrosztban található, ezért szakértők szerint elég biztosra lehet állítani, hogy az itt megbúvó mikrobák egy jelentős része ismeretlen lesz az emberi szervezet számára.

Nemrég egy előzetes tanulmány vizsgálta meg a Tibeti-fennsík északnyugati területéről, a Guliya jégsapkából vett mintát.

Azt találta, hogy a 15 ezer éves jégmintában 30 víruscsoport bújt meg, közülük 28-at egyáltalán nem ismert addig a tudomány. Egyértelmű, hogy ez felvetett kérdéseket azzal kapcsolatban, hogy mekkora is a valós veszélye egy új járvány kitörésének.

Példa egyébként már most is van: a szibériai Jamal-félszigeten a 20. század elején kitört lépfene-járvány hasonló okból történhetett. Még 2016-ban is voltak esetek, a szibériai fekélyként is emlegetett betegség a rénszarvasok körében jelent meg először.

2016-ban például 2300 állat pusztult el, emberi áldozatokról is lehetett tudni, és korábban utoljára 1941-ben jegyeztek fel hasonló betegséget a területen. A járványt valószínűleg a felolvadó fagyott talajréteg okozhatta.

Rénszarvasok pusztultak el ősi mikrobák miatt
RolfAasa/istockphoto.com

Mi okozhat ilyen súlyos következményeket?

A fő probléma az lehet, hogy a permafroszt olyan állattetemeket is konzerválhat, amelyek fertőző betegségekben hulltak el – és ezúttal nemcsak a tetem, hanem a halált okozó vírus vagy baktérium is fennmaradhat a hideg miatt. Sőt, akár emberi maradványok is okozhatnak problémát.

Az 1950-es években tudósok olyan nő testét exhumálták, aki az 1918-as spanyolnáthában halt meg. 1997-re sikerült annyi épkézláb RNS-t összegyűjteni a testből, hogy sikerüljön szekvenálni az 1918 H1N1 vírustörzset. Tudósok figyelmeztettek, hogy akár himlőben elhunytakat is temethettek permafrosztba, ami szintén egy kifejezetten fertőző és halálos betegség volt.

Persze egyáltalán nem biztos, hogy ezek a felbukkanó vírusok és baktériumok konkrétan fertőzni is képesek – más ugyanis, ha egy ilyen kórokozó még „élő” (a vírus nem él, de lehet aktív), és más, ha fertőzni is képes.

Pánikolni nem érdemes, de talán oda kellene figyelnünk erre a problémára is. A következő nagy járvány, ha nem a természet pusztítása és az emberi térnyerés miatt tör ki, akkor könnyen lehet, hogy az örökké fagyott, a klímaváltozás miatt most felengedő permafrosztból érkezik majd.

Forrás

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást