A legfontosabb, hogy az örökbefogadó szándékai helyénvalóak legyenek. Ne azért akarjon magához venni egy gyereket, mert fél, hogy egyedül marad, mert a partnere erőlteti vagy hogy már meglévő gyerekének legyen játszópajtása. Amennyiben egy nőnek természetes úton nem lehet gyereke, először „gyászolja meg” és fogadja el ezt a tényt, csak azután kezdjen bele az örökbefogadási procedúrába, ha már ezen túl van. Ne magunk miatt adoptáljunk, hanem azért, mert őszintén segíteni szeretnénk valakin, ez a legfontosabb.
Az első lépés a gyermekvédelmi szolgálatnál való jelentkezés, amit tanácsadás és alkalmassági vizsgálat követ, ennek eredményéről 15-60 napon belül kapunk tájékoztatást. (Egyedülállóak esetében a gyámhivatal beszerzi a családpolitikáért felelős miniszter hozzájárulását.) Ezalatt lehetőség van egy ingyenes örökbefogadói tanfolyam elvégzésére, de ez nem kötelező.
A nyilvántartásba vétel és a megállapodás megkötése után következik várakozás, amelynek ideje számos tényezőtől függ. Amennyiben elfogadóak vagyunk az életkorral, származással és egészségügyi problémákkal kapcsolatban, úgy az alkalmassági határozat véglegessé válásától már 3-6 hónapon belül ajánlanak gyereket. Természetesen mindenki egy tökéletes kisbabát szeretne a karjaiban tartani, ennek a realitása azonban a következő: az egészséges, 3 év alatti, fehér bőrű gyermek esetében a várakozási idő hosszabb, általában 4-5 év. Olvass még a témában
Zsófi barátnőm – 40 feletti egyedülállóként – egy hatéves roma kislányt fogadott örökbe öt évvel ezelőtt, neki csak pár hónapot kellett várnia Hajnikára, akivel egyébként első pillantásra „egymásba szerettek”. (Azóta már Zsófi új párjával és annak nagylányával alkotnak családot, akiket Hajni papának és nagytesónak hív.)
