Kezdetben segítséget jelent a vezetett meditáció, hiszen ez elme egy új útvonalat tanul, új szokásmintát alakít ki. – A gyakorlás előrehaladtával azonban a folyamat egyre inkább belsővé válik, és a külső vezetés inkább zavaró lehet. Belső vezetőként a lélegzetet, különféle mantrákat alkalmazunk – mondta a jógaoktató. A szakember szerint a különböző meditációs hanganyagok is segítséget nyújthatnak meditációs gyakorlásunkban, azonban fontos megvizsgálni, hogy ezek hiteles forrásból, tradícióból, tanártól származnak, hogy valóban segítségünkre legyenek.
A meditációt természetesen nem lehet egyik napról a másikra megtanulni, hiszen ez egy folyamat, egy belső utazás. A meditáció ritmusa mindenki számára más lehet: tudományos kutatások alapján, már 8 hetes folyamatos gyakorlás után kimutatható pozitív élettani hatása. – A meditációnál azonban érdemes elengedni a teljesítményt, azt a szokásunkat, hogy túl akarunk lenni rajta, el akarunk érni valamit. Ellenkezőleg, sokkal fontosabb az öröm megtapasztalása a folyamatban, a „milyen jó csak úgy lenni” érzete. Legtöbbünk számára ez tanulandó, hiszen ahhoz vagyunk hozzászokva, hogy a cselekvés, teljesítmény révén vagyunk hasznosak és szerethetőek, de ez szerencsére nem így van – hívta fel rá a figyelmet a Himalájai Jóga Tradíció tanára.
A szakembert kérdeztük arról is, hogy valóban igaz-e, hogy akik nagyon régóta meditálnak, képesek eljutni akár egy másik tudatállapotba is a meditáció segítségével. – Mindannyian megélünk többféle tudatállapotot minden nap, csak legfeljebb nem tudunk róla: ilyen például az éber, álom és mélyalvás tudatállapota is. A meditáció során az agy egyre finomabb rezgésű hullámokat bocsájt ki – ezeket théta és delta hullámoknak nevezzük, és ezáltal tudományos eszközökkel is mérhető, milyen mély a meditációnk. Az Indiában lévő Himalája Központban külön laboratóriumot fejlesztettek ki ebből a célból – tette hozzá Diószegi Ilona. Olvass még a témában
