A keresetünkről beszélni egyes kultúrákban teljesen bevett szokásnak, más kultúrákban igazi tabunak számít, de van olyan is, ahol egy-egy vállalat megtiltja dolgozóinak, hogy a fizetésükről beszéljenek. Egyre több példát találni azonban ennek az ellentettjére is. A világban sok helyen kísérleteznek ugyanis a nyilvános bértáblákkal, amikor a cégeknek – általában bizonyos alkalmazotti létszám fölött – már az álláshirdetésekben nyilvánossá kell tennie egy bérsávot, amit a leendő alkalmazottnak fizetésként tud kínálni.
A nyilvános fizetéseket több államban is bevezették
A szabályozást nemrég több USA-beli államban is bevezették. 2022 végén például két nagyon jelentős munkaerőpiacon, New Yorkban és Kaliforniában is életbe lépett a törvény.
A szakértők szerint a jogszabály célja, hogy felszámolja a bérszakadékokat, különösen a nemi és a faji hovatartozás szerinti különbségeket. Így mind a tudat alatti előítéleteket, mind a nyílt diszkriminációt megelőzheti, amely miatt bizonyos csoportok fizetése más csoportokénál aránytalanul és igazságtalanul magasabb. Olvass még a témában
Ebben a kapcsolatban találod meg az igaz szerelmet – születési hónapod alapján
Ezért lesznek ritkábban betegek a kutyás gyerekek
„Azért a víz az úr” – 10 ijesztő történet olyanoktól, akik a tengeren dolgoznak
„Utazom, karriert építek, koncertekre járok” – Mivel töltik az idejüket a nők, akiknek nincs gyerekük?
Néhány hónappal a törvény bevezetése után New Yorkban és Kaliforniában, a humánerőforrás-szakértők és a munkavállalók is számba vették annak eredményeit, és az értékelés egyelőre vegyesnek mondható.
Egyes adatok azt mutatják, hogy sok munkavállaló vonakodik még csak jelentkezni is olyan állásajánlatokra, amelyek nem tartalmaznak kecsegtető bértáblát. Sok kritikus szerint azonban a jogszabály nem elég erőteljes ahhoz, hogy számottevő változást idézzen elő a sok szervezetben még mindig jelenlévő hátrányos megkülönböztetésben. Egyesek szerint a munkáltatók általában betartják a törvény betűjét. Közben viszont úgy tűnik, hogy sokan nem tartják be a törvény szellemét. Ez pedig felveti a kérdést, hogy vajon lesz-e a törvénynek bármiféle érezhető hatása hosszabb távon a béregyenlőség tekintetében.
