Az alábbi Nobel-díjasok könyvei valóban megérintően szépen vallanak azokról, akik a háborúk, a kirekesztettség, vagy éppen az elnyomás áldozatai. Érdemes olvasni őket!
🎥 Jobb ember vagy, mint hinnéd, ha ez az 5 dolog jellemző rád
1/5 John Maxwell Coetzee
A hivatalos indoklás szerint a Dél-afrikai Köztársaság írója azért kapta az elismerést, mert „számtalan alakban festette meg a kívülálló meghökkentő részvételét egy közösség életében.”
Bár írásai sokszor húsbavágóan, szívbe markolóan realisták, és nem ritka, hogy olyasmiről beszél, amit az ember legszívesebben nem akarna meglátni, mégis olyan érzékkel teszi ezt, hogy könyvei szinte letehetetlenek.
Egyik legnépszerűbb és talán legjobban sikerült írása, a „Szégyen” az apartheid utáni Dél-Afrika sorsai közé kalauzol.
2/5 Thomas Mann
Kinek kellene bemutatnunk Thomas Mannt, az íróóriást, aki a Nobel-díjat „főleg nagy regényéért, A Buddenbrook-házért mely a kortárs irodalom klasszikus alkotása” kapta.
Thomas Mann humorérzéke legendás, máig idézzük mondásait, születnek graffitik a nyomán, de képes volt meglátni az emberi esendőséget, a hatalom játszmáit, vagy éppen a megaláztatás és a düh keltette erőket is.
„A Buddenbrook-ház” egy család hanyatlását, de egyszersmind társadalmi problémákat és változásokat is bemutat.
Herta Müller bánsági születésű, német származású sváb írónő, akinek apja a második világháború alatt az SS-ben szolgált, édesanyját pedig, mivel a német kisebbség tagja volt, a Szovjetunióba deportálták.
Ezek után nem is olyan meglepő, hogy a Nobel-díj megítélésekor a hivatalos indoklásban ez szerepelt: „A költészet tömörségével és a próza tárgyilagosságával rajzolta meg az otthontalanság tájképét.”
Magyar nyelven is megjelent írásai például a „Szívjószág”, a „Lélegzethinta”, vagy „A rókák csapdába esnek”.
