A füge virág (!) hatásai az egészségünkre
Tudtad, hogy a füge, amit gyümölcsként ismerünk, valójában a fügefa virága? A fának igazából nem a harang alakú, édes csemege a termése, hanem ennek a sok apró magja. Az egyik legrégibb és legédesebb gyümölcs a világon: már több ezer éve eszik az emberiség fügét. Minden füge egyformának tűnik, ezért ránézésre talán nehéz elhinni, hogy közel 800 fajtája létezik. Sokáig csak a mediterrán országokban termett, de egyre inkább terjed, így nemrég a hazai kertekben is felbukkant. Magyarországon Babits Mihály költő kertjében, 150 évvel ezelőtt már termett füge. Egy fáról vagy bokorról 20-30 kilónyit is le lehet szedni egyszerre. Egy szem gyümölcs olyan nagy, hogy némelyikük súlya eléri a 10 dekát. Segít a rák megelőzésében és a vérszegénység leküzdésében. Afrodiziákumnak tartják, ami nem csoda, ha energetizáló hatására gondolunk. Magas gyümölcscukor tartalma miatt sokkal több testi és szellemi energiát nyerhetünk belőle, mint más gyümölcsökből. Rostanyagokban is bővelkedik, ezért hamar jóllakhatunk vele. Ezt a tulajdonságát az ókori görögök is kihasználták, ugyanis sportolóikat az olimpia idején fügével táplálták, hogy állóképességüket és elszántságukat növeljék. Ugyanakkor vigyázni kell vele, mert háromnál több szem elfogyasztása már hasmenést okozhat. Történetek a csodatevő fügéről
Hosszan lehetne sorolni a fügéről szóló történeteket. Már több ezer éve varázserőt tulajdonítanak neki. Egyiptomban a fáraók gyógyító gyümölcse volt. A szent füge a hinduk szerint az a fa, amellyel az istenek átadták az embereknek a tudást azáltal, hogy szent tüzet gyújtottak vele.
A bibliai Ószövetségben a jó és a rossz tudással kerül összefüggésbe, mikor Ádám és Éva öntudatra ébredve fügefalevéllel takargatja magát. Buddha megvilágosodása szintén egy fügefa alatt történt. A rómaiak szent fának tartották, mivel az a farkas, amely Romolust és Remust később felnevelte, egy fügefa alatt pihent. 
A nyers és a szárított füge
A nyers füge sérülékeny és romlékony, ezért szárítják. Az aszalt füge akkor jó minőségű, ha nedves és édes illatú. A savanykás szagot árasztó, kiszáradt, penészes fügét ne együk meg! Ha csak száraz, akkor vízben való áztatással megpuhul.
Magyarországon friss füge inkább csak nyáron kapható. Kívül lila vagy vörösesbarna színű, maggal telt belseje vöröseslila árnyalatú, magjai sárgák. A fügéket a keleti országokban rácsokra helyezik, és a napon szárítják meg. Közben többször megfordítják, ezért lesz a füge lapos.
Leggyakrabban karika formában egymáshoz préselve vásárolhatunk fügét, de ez nem elég jó minőségű, és túlságosan száraz. A nagyobb zacskóban, nem öszetapadtan árult, nedvesebb fügék élettanilag kedvezőbb hatásúak. Ha liszttel megszórják a gyümölcsöket, akkor nem tapadnak egymáshoz.