A technikai ismeretek jól jönnek egy biztos állás megszerzéséhez. De az olyan soft skillek, mint a kommunikáció és a kritikus gondolkodás, ugyanolyan fontosak – ha nem még fontosabbak.
Ahhoz, hogy hatékonyan végezhesd a munkádat, “hard skill”-ekre, kemény készségekre van szükséged: műszaki ismeretekre és szakterületi tudásra, amikkel ténylegesen el tudod látni a feladatodat. De a munka örökké megváltozott világában a kevésbé reklámozott „puha készségek” ugyanolyan fontosak lehetnek.
Ezek a készségek árnyaltabbak, és jellemzően nem az önéletrajzok elején állnak. Gondolj azokra a személyes jellemzőkre és viselkedési formákra, amelyek erős vezetővé vagy jó csapattaggá tesznek. Különösen a távmunka normalizálódása közepette, amikor az együttműködés és az innováció módjai megváltoztak, a vállalatok kezdik felismerni ezeknek az immateriális javaknak a fontosságát a változatos, sikeres csapatok felépítése során.
Ennek eredményeként a munkaadók egyre inkább figyelembe veszik a jelölt puha készségeit éppúgy, mint a tapasztalataikat és az explicit műszaki szakterületeket – állítják a szakértők.
Mik azok a puha készségek?
A soft skilleknek nincs konkrét listája, de a kifejezés lényegében a technikai képességeken túlmutató képességekre utal. Például bizonyos szoftverek magabiztos használata kemény készség; másrészt a különböző szoftvercsomagok elemzésének ismerete kritikus gondolkodást igényel: ez puha készségeket.
Egy másik fontos puha készségterület a kommunikáció. A kollégákkal, ügyfelekkel és vezetőséggel való hatékony kommunikációhoz ügyesség és érzelmi intelligencia szükséges. Az empátia, a csapatmunka és az együttérzés szintén ugyanazon esernyő alá tartozó készségek.
„Maga a „puha készségek„ kifejezés csak zsargon” – mondja Eric Frazer, a The Psychology of Top Talent szerzője és a Yale Egyetem Orvostudományi Karának pszichológiai adjunktusa. „A viselkedéstudomány szempontjából ez valójában egy sor gondolkodásmódra és viselkedésre utal. A soft-skill gondolkodásmód néhány példája lehet valaki, aki folyamatosan tanul, vagy valaki, aki nagyon rugalmas.”
Sok viselkedési forma – a kritikus gondolkodás, az aktív hallgatás, a képzeletbeli problémamegoldás, hogy csak néhányat említsünk – szintén puha készség.
Érezhetően megnőtt a kereslet
Mivel a a munkafolymaatok technikai részét egyre inkább automatizálják, vagy technológiai eszközök váltják fel az emberi erőforrást, a vállalatok egyre gyakrabban olyan munkavállalókat keresnek, akik képesek megoldani a problémákat, zsonglőrködni a nagyobb felelősségekkel és jól együttműködni másokkal. A folyamatos munkaerőhiány a hosszú élettartamra összpontosító szervezeteket is érinti.
Sokkal több értéket kínálnak azok az alkalmazottak, akik rendelkeznek az interperszonális készségekkel és érzelmi intelligenciával ahhoz, hogy vezető pozícióba kerüljenek majd.
Ezen kívül a puha készségek még fontosabbá váltak a világjárvány utáni, nagyrészt távoli munkakörnyezetben. Például: a kommunikáció sokkal árnyaltabb és összetettebb lehet, ha a dolgozók nem látják szemtől szembe a kollégákat.
Az alkalmazkodóképesség is puha készség – és az elmúlt két év nagyon sokat igényelt belőle.
Ennek eredményeként a munkaadók aktívan keresik azokat a jelölteket, akik rendelkeznek ezekkel a képességekkel. Egy 2021-ben végzett, 22 iparágban több mint 80 millió álláshirdetést vizsgáló tanulmány alapján az America Succeeds oktatási non-profit szervezet megállapította, hogy a pozíciók csaknem kétharmada a soft skilleket sorolta fel a keresett képességek között. Az álláshirdetések közül pedig a 10 legkeresettebb készség közül hét volt „puha”, beleértve a kommunikációt, a problémamegoldást és a tervezést.
Ugyanez a jelentés kimutatta, hogy bizonyos típusú beosztások még inkább előtérbe helyezik a puha készségeket. A vezetői állások 91%-ánál, a vállalati működési állások 86%-ánál és a mérnöki állások 81%-ánál ezek voltak a legkívánatosabb készségek – bármilyen meglepő is ez a klasszikusan technikai fókuszú területen.