Minden színben, méretben, anyagban sőt, eltérő formában is vásárolhatsz vágódeszkákat. Van a kínálatban fa, műanyag, bambusz, rozsdamentes acél és még márvány is – tudod, miért érdemes a jól bevált, természetes anyagoknál maradnod?
Miért bambusz, vagy fa?
A fából készült vágódeszkák egyik nagy előnye, hogy természetes anyagból vannak, puha felületük végett nem károsítják az eszközöket, pl. a méregdrága késeket. Ugyanakkor extra gondoskodást igényelnek, pl. felületkezelést a megfelelő olajjal annak érdekében, hogy ne menjenek tönkre idő előtt. Ám nem csak ezekért érdemes a fa és bambusz mellett letenned a voksodat!
A fáról köztudott, hogy porozitása miatt könnyebben megtapadnak benne a káros baktériumok, ami hátrányos lehet, azonban a felmérések szerint, mikor a fa a tisztítást követően kiszárad, ezek a baktériumok is gyorsan elpusztulnak.
Ráadásul a keményebb fák, mint amilyen a juhar, vagy a tölgy, képes magába zárni és elpusztítani a káros mikroorganizmusokat. Persze, ne úgy képzeld el, mint egy fertőtlenítő mosást. Nem véletlen, hogy külön deszkát javasolnak minden konyhában az állati eredetűeknek és külön deszkát a nyers alapanyagok, zöldségek, gyümölcsök előkészítéséhez. Így elkerülheted, vagy legalábbis erősen lecsökkentheted a fertőzések esélyét.
A természetes faanyagból készült vágódeszkák drágák, mindig alaposan le kell takarítanod őket és szükséges, hogy teljesen megszáradjanak annak érdekében, hogy sokáig jó szolgálatot tegyenek. Ehhez képest a műanyag vágódeszkák olcsóbbak, könnyűek és könnyen tisztíthatók, kézenfekvőnek tűnik a használatuk. Ugyanakkor könnyebben karcolódnak, gyorsabban használódnak, emiatt gyakrabban kell cserélni őket.
Mellettük szól, hogy moshatóak mosogatógépben, ami meglehetősen erős sterilizálást jelent. Erre pedig szükség is van, mert a műanyag lapok máshogy, mélyebben karcolódnak, szinte „zsebeket” hoznak létre a baktériumok számára. Ezek a zsebek nehezen, vagy egyáltalán nem tisztíthatóak a hagyományos, kézi módszerekkel.
De más gond is van a műanyag vágódeszkákkal
A Himani Yadav által vezetett, North Dakota State University-n készült felmérése szerint, mikor műanyag vágódeszkát használunk, akkor jóformán gyártjuk a mikroműanyagokat: egy-egy alkalommal akár 5000-7000 darabkát is lehasítunk a vágódeszkáról és ezek mind a deszkához, a késhez, a felhasznált eszközökhöz, valamint az ételekhez tapadnak.
A kutatók rájöttek, hogy a mikroműanyagok folyamatosan jelen vannak mindennapi életünkben, beleértve a palackozott vizet, a tengeri élőlényeket és sajnos még a belélegzett levegőt is. A műanyagok szinte szó szerint beszivárognak az ételekbe is, pl. a műanyag dobozokban való szállítás, sütés-mikrózás hatására.
Ebben a tanulmányban viszont kifejezetten a vágódeszkákat tesztelték és kiderült, hogy vágásonként 1-15 db mikroműanyag szabadul fel a deszkákból, ami éves szinten 7-50 gramm műanyag felhalmozódást jelent – csak az otthoni, műanyag vágódeszkán történő aprításból!
Bár még mindig keveset tudunk a mikroműanyagokról, az világos, hogy ezek a szabad szemmel sokszor láthatatlan részecskék képesek bejutni a belekbe, a véráramba, károsítva az endokrin- és emésztőrendszert. Reproduktív és rákos rendellenességekhez vezethetnek, nem beszélve arról, hogy átjuthatnak a vér-agy gáton és már a méhlepényben is felfedezték őket. Még nem világos, pontosan hogyan hatnak, de a kutatók szerint bizonyos, hogy hosszú távú, krónikus következményeket okoznak. Kivédeni sajnos már nem tudjuk őket teljesen, de azt bizonyosan megtehetjük, hogy a lehető legkevesebb műanyagot használjuk – pl. fából készült vágódeszkát választunk, és természetes textilekbe csomagolunk, amikor csak lehetséges.