A modern világ 7 csodája

Az ókori világ 7 csodáját sokan ismerik, az iskolai tananyagnak is része volt, és máig számtalan utalásban jön vissza a történetük. Van azonban a modern világnak is 7 építészeti csodája, amelyeket a mi világunk építészete hozott létre. Az American Society of Civil Engineers pedig összeállította ezek listáját. 

A Panama-csatorna az Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötő átjáró, amely lehetővé tette, hogy a hajósoknak útjuk során ne kelljen megkerülniük a kontinenst, illetve ne kelljen szárazföldi szakaszokat is beiktatni a szállításba.
Ezzel a hajóutak lényegesen rövidebbekké és biztonságosabbakká is váltak. Az 1914-re elkészült csatornarendszert számos mesterséges tó, csatornarendszer és zsilipek alkotják. Szörnyű rekordot döntött a kivitelezés során meghalt munkások számával, ami több, min 27.000 ember.
Építése hatalmas vállalkozásokat vitt csődbe, sőt innen ered a nyerészkedő és korrupt hozzáállás elnevezése: a panamázás is.

A 381 méter magasságú Empire State Building New York egyik nevezetessége és egyben jelképe is. Nevét onnan kapta, hogy New York államot is gyakran emlegetik Empire State-nek. Az épület elkészüléséhez alig több mint egy évre volt szükség, de az irodaház megtöltéséhez ennél több idő kellett.
Mivel sokáig állt nagyrészt üresen, ezért az Empire helyett Empty (üres) State Buildingként is csúfolták.
Más probléma is volt, 1945-ben egy repülőgép becsapódott az épületbe, több ember halálát okozva ezzel. 102 emelettel rendelkezik, ablakainak száma több mint 6.000, a dolgozók közlekedését pedig összesen 75 lift biztosítja. 

A Golden Gate híd (Aranyhíd) San Franciscot köti össze a szárazfölddel. 1937-ben adták át a forgalomnak, és megnyitásától számított 27 évig a világ leghosszabb függőhídjának számított. Az építmény jellegzetes narancssárga színét abból a megfontolásból választották, hogy jobban látszódjon a ködben is.
A híd már több, kifejezetten erős földrengést is kibírt, ami főleg tervezőinek tudását dicséri. A hídon gyalogos forgalom is van, ami sajnos nem csak az átkelni szándékozók, de az öngyilkosságot tervezők által is használt helyszín. Fennállása óta több mint 1000 ember ugrott már le róla.

A torontói CN Torony teljes neve Canada’s National Tower, vagyis Kanada Nemzeti Tornya. A tornyot eredetileg azzal a céllal építették, hogy bemutassák a helyi ipar erejét és képességeit. Ezen túl azonban távközlési célokat is szolgál, nem utolsó sorban pedig Torontó jellegzetessége, igazi turistalátványosság.
Kevesebb, mint 4 év alatt épült meg, és 553 méteres magasságával 2007-ig a világ legmagasabb szabadon álló tornyának számított. Egyik érdekessége a 342 méteres magasságba kialakított kilátó, melynek a padlóját üvegből készítették. Másik érdekessége a forgó étterem, amely teljes panorámát nyújt. Tiszta időben a Niagara vízeséshez is elláthatunk.

Itaipu guarani nyelven annyit tesz, mint a „Sziklák hangja”. A 7 kilométer széles és 200 méter magas gátkomplexum egyben egy hatalmas vízerőmű is, amely árammal látja el Brazíliát és Paraguay-t is. A gát a világ 7. leghosszabb folyóján, a Paranán épült meg, és máig a világ legnagyobb vízerőművel.
A gát felépítéséhez a folyót el kellett terelni a medréből, majd annak kiszáradása után indulhattak el a munkák. Az erőmű első generátoregységét 1984-ben helyezték üzembe.
Az építkezés során felhasznált anyagok mennyiségét jól mutatja, hogy a betonmennyiségből kb. 15 Csalagutat, az acélból pedig 380 Eiffel-tornyot lehetett volna építeni.

A köznyelvben Csalagút néven elterjedt vasúti alagút a világ leghosszabb víz alatti építményének számít. Összesen 50,5 km hosszú, melyből 39 km fut a víz alatt. Az alagút elkészítésének terve már a napóleoni időkben felmerült, de az első fúrásokra csak 1880-ban került sor. A fúrások többször leálltak, majd újraindultak. Végül 1990-ben értek össze az angol és a francia munkások.  
A Csalagút egyébként egy alagútrendszer, két fő vonallal és szerviz úttal. Szigorú biztonsági előírások garantálják az utazás biztonságát, az áthaladó szerelvények minden esetben átjárhatóak, probléma esetén pedig egy vonófej is elegendő ahhoz, hogy kivontassa az egész szerelvényt.

A Delta Works egy óriási gátrendszer, amely Hollandiát védi az árvíztől. Köztudomású, hogy az ország nagy területe mélyföldön fekszik, ezért az árvizek nagyon komoly pusztításokat okoztak és az embereket, a gazdaságot egyaránt fenyegették.
A Delta Works a legutolsó, 1953-as árvíz után 20 nappal megalakult a Delta Bizottság, majd elkezdődtek a tervezői és a kivitelezői munkák. A gát lényege, hogy védi az országot az árvizektől, de a gazdasági érdekeket szolgáló hajózást sem veszélyezteti.
A Delta Works egy 3 km hosszú gátrendszer, amelynek 240 méteres kapui nyithatóak – ezzel az építmény egyedülálló az egész világon.