Az új hozzáállás sokkal gazdagabbá teszi a gyermek érzelem világát, hiszen apa valahogy mindig másként áll a dolgokhoz, máson nevet, máskor veszíti el a türelmét, legtöbbször fizikailag is óvatosabban bánik a kisgyermekkel, amely a gyengédség fontosságát tanítja meg a kicsiknek.
Kutatások szerint akár már 3-5 éves korban eldőlhet egy kislány esetében, hogy felnőttként hogyan fog viszonyulni a férfiakhoz, milyen párkapcsolatokat fog kialakítani. Felmérések szerint azok a gyermeklányok a legszerencsésebbek, akiket apjuk ebben a kényes időszakban szinte a tenyerén hordoz, királykisasszonyként bánik velük, ugyanakkor viselkedésében, kommunikációjában és az emberi kapcsolataiban stabil képet fest a férfi jellemről. A korai minták meghatározzák, hogy ez a kislány nőként mennyire becsüli önmagát, kialakul-e a női tartása vagy ellenkezőleg: megengedi, hogy becstelenül bánjanak vele, megcsalják, szeretőként tartsák számon.
Az apák viselkedésének és személyiségének a lányuk ébredező szexualitására is nagy hatása van. Általánosan igaz, hogy azok a lányok kezdik hamarabb a szexuális életet, akiknek édesapjuk tartózkodóbb, visszafogottabb jellem. Míg azok, akik szorosabb kapcsolatot ápolnak felmenőjükkel, átlagosan másfél évvel később veszítik el a szüzességüket. Az is megfigyelhető, hogy az egészséges apa-lánya kapcsolatot ápoló lányok felnőve jobban vonzódnak a széles vállú, sportos, dús szemöldökű férfiakhoz, akiket az úgynevezett alfa-hím kategóriába lehet sorolni. Eközben azok a lányok, akiknek kevésbé pozitív a kapcsolatuk a családfenntartóval, inkább a finom vonású, már-már szinte nőies kinézetű férfiakat részesítik előnyben. Ennek oka, hogy ez utóbbi típusba tartozó lányok előtt nincs pozitív férfiminta, így nem feltétlenül a férfiasságot keresik párjukban. Olvass még a témában
Minden lány életében az első férfi a saját édesapja vagy más olyan felnőtt férfi, aki a legtöbb időt tölti vele. A pubertás idején azonban ennek a misztikus kapcsolatnak egy időre gyengülnie kell. Ha ez nem történik meg, akkor a lánygyermek a felnőtt életét is abban a bűvkörben éli, amely szerint a férfi erősebb, parancsolhat, döntéseket hozhat helyette. Ezáltal szinte esélye sincs kiegyensúlyozott, egyenrangú párkapcsolat kialakítására. A kamaszkori elszakadást néhány lázadó és kalandos év után a visszatalálás követi. Ilyenkor már természetesen nem a gyermek, hanem a felnőtt nő fog újra közelebb kerülni az édesapjához, amely tovább gazdagíthatja az egyébként is különleges viszonyt. Ez az ideális és sajnos a ritkább variáció. Legtöbbször ugyanis az apa egy folyamatos hiányérzetként van jelen a lánya életében.
