Rémhír, hogy kiszolgáltatottak vagyunk az okos készülékeinknek? Segítenek, vagy éppen akadályoznak minket abban, hogy megéljük a szabadságunkat?
Már jó régen, mikor még csak meglebegtették a robotporszívók szélesebb piacra kerülését, láttam egy hírt. Azt írták benne, hogy egy csapat bűnöző a porszívó segítségével térképezte fel a lakást és így sokkal könnyebb dolguk volt a betörés során. Akkor még nem gondoltam bele ennek a jelentőségébe. Néhány évre rá az egyik barátom cégénél meglehetősen nagy botrány keveredett, ugyanis az egyik kollégáját megzsarolták hackerek.
Az otthoni, de cég által biztosított laptopján nézett felnőtt filmeket és a kamerához hozzáférve, a hackerek rögzítették a látottakat. Sikerült egy olyan férfit kifogniuk, akit ez egy cseppet sem zavart, de érthető módon a cég reagált. Meglehetősen jó fejek voltak és minden dolgozó egy kis webkamera-takarót kapott a karácsonyi ajándék mellé.
Egyre aktuálisabb kérdés, mit tudnak rólunk az okoseszközeink. Mindig megdöbbenek, mennyire sokat és ehhez elég megnézem a mobilomat. Látom, hány percet voltam online, mit néztem meg, merre jártam, ha akarom még azt is, mit ettem, mire költöttem – és ezek csak a legalapvetőbbek! Hasznos adatok, de kiderül belőlük a napi rutinom, a számomra fontos témák és az, mivel foglalkozom, mi érdekel. Innentől kezdve pedig nyilvánvalóvá válhat, mi érint érzékenyen, mivel értek egyet és mivel nem. Ijesztő belegondolni, mennyire kiszolgáltatottak lehetünk a technika számára.
Egy friss tanulmányban ugyanerre hívják fel a figyelmet az informatikusok
A Maryland Egyetemen készült az a tanulmány, aminek köszönhetően friss és ropogós adatokat szolgáltatnak a nagyközönség számára a szakértők. Egész pontosan azt mondják, hogy a technológiai forradalom a magánéletünk rovására ment, ennek pedig nagyon egyszerű a magyarázata: ahhoz, hogy az intelligens eszközök el tudják végezni a dolgukat, internetre van szükségük és az internet már mindenhol körülvesz minket. Ennek megfelelően gyűjteni sőt, összehasonlítani is képesek a megszerzett adatokat.
Erre egyszerű példa, ha azt veszed figyelembe, hogy a mobilod nem csak napi, hanem heti átlagot is számol a képernyőidődet tekintve. Kevésbé kézenfekvő, ám mégis érdekes tény, hogy egy okos-termosztát egész nap információkat gyűjt rólad és arról, mikor milyen hőmérsékletet preferálsz. De gondolj csak arra, hogy a mobilod optimalizálja a töltést annak érdekében, hogy tovább megőrizze az akkumulátorod élettartamát. Ez rendben is van, de ezzel együtt kiderül az is, mikor vagy otthon, és nem túl bonyolult kikövetkeztetni azt sem, mikor alszol és teszed töltőre a telódat.
A szakértők szerint ez csak a jéghegy csúcsa, az emberek tevékenységéről adatokat gyűjtő eszközök beszivárogtak munkahelyeinkre, bevásárlóközpontjainkba és a városainkba.
„Valójában az internetet már széles körben használjuk a közlekedésben és a logisztikában, a mezőgazdaságban és az ipar automatizálásában. Ma körülbelül évente 22 milliárd internetkapcsolatos eszközt használnak világszerte, és az előrejelzések szerint 2030-ra ez a szám 50 milliárd fölé fog nőni” – magyarázta a kutatócsapat.
A magánélet problémája
Szóval, mit is csinálnak velünk ezek az okoseszközök? Sok minden függ attól, mi az eredeti funkciója az adott készüléknek. A biztonsági kamerák és otthoni asszisztensek alapvetően csak kamerák és mikrofonok, de mégis egész nap rögzítik a tevékenységeket, adott esetben fotókat készítenek és küldik el azokat egy adott e-mail címre, vagy teszik fel a felhőbe. Ez egyik oldalról a védelmet szolgálja, a másik részről viszont kiváló támadási felület is lehet. Sokan nem tudják, de ugyanerre az okostévék is képesek lehetnek.
Eközben az okosórák figyelik a pulzusszámunkat, a robotporszívók pedig ténylegesen feltérképezik az otthont annak érdekében, hogy elkerüljék az ütközést. E funkciók nélkül értelmüket veszítik a készülékek és az applikációk, azonban a kutatócsapat szerint nem lehet mindig garantálni, hogy az adatok nem kerülnek illetéktelenek kezébe.
„A gyártók általában azt ígérik, hogy csak az automatizált döntéshozó rendszerek látják az adatokat, az emberek, kívülállók nem. De ez nem mindig van így”
– magyarázták.
Még, ha korlátozzuk is a hozzáférést és az adatforgalmat, a kutatók szerint az internethez való csatlakozás már eleve sebezhetővé tesz mindenkit. Bármilyen, az interneten megosztott privát adat a hackerek célpontjává válhat. Sőt, a csapat arra figyelmeztet, hogy kifejezetten kevés az olyan internetre csatlakozó eszköz, ami teljesen biztonságosnak tekinthető.
A kormányok világszerte lépéseket tesznek állampolgáraik magánéletének védelme érdekében, de a kutatók úgy nyilatkoztak, hogy ezek a szabályok még nem egységesek és nem is feltétlenül betarthatóak.
Ennek fejében mit tehetünk?
A kutatók elmondták, hogy ha használunk okoseszközöket, akkor rendszeresen frissítsük a firmware-t, a vezérlést, ellenőrizzük a beállításainkat és tiltsunk minden olyan adatgyűjtést, amely nem kapcsolódik közvetlenül az okos eszköz funkciójához. Emellett az új eszközök vásárlása előtt tájékozódjunk és nézzük meg, a gyártónak milyen az adatkezelési szabályzata, milyen adatok gyűjt, hogyan és meddig tárolja azokat.