Idén Alan Garner lett a valaha élt legidősebb szerző, aki a Booker-díjra jelölték Treacle Walker című kisregényével. A Booker-díjat október 17-én adják át, ami Garner 88. születésnapja is, ami önmagában is egy kicsit varázslatos egybeesés.
A Treacle Walker egy álomszerű könyv a Joseph nevű, lábadozó fiúról, egy ószeresről és egy mocsárban lakó szellemről. Egyszerre jellegzetesen rejtélyes történet egy sötét erők által fenyegetett gyermekről, meditáció az időről és a halandóságról, és a népi horror eleven példája.
„Ha Nagy-Britannia földjének, szikláinak, barlangjainak, tavainak, lápjainak, mocsarainak és odúinak lenne hangja, úgy szólna, mintha Alan Garner mesélne”
– mondta Garnerről Philip Pullman, akit „vitathatatlanul a nagy alkotónak, Tolkien óta a legfontosabb brit fantasy-írónak” nevezett.
Garner meséiben a mítosz és a modernitás a mágiáról és a természet erejéről szóló történetekben ötvöződik. Történetei sokkal bonyolultabbak és nehezebben kategorizálhatók, mint mások a brit irodalomban. A Treacle Walker az irodalmi regények közé való besorolás presztízsét élvezi, de bármelyik könyvesboltba bemerészkedve kereshetjük a The Weirdstone of Brisingamen (1960), a The Owl Service (1967) vagy a Red Shift (1973) egy-egy példányát. Ugyanolyan valószínű, hogy a gyermekkönyvek között találjuk ezeket, mint a felnőtt sci-fi vagy fantasy részlegeken.
Semmihez nem hasonlítható könyvek
Azonban, ahogy Tim Worthington író és műsorvezető, aki a The Owl Service TV-adaptáció újrakiadásának kommentárját rögzítette, elmondta a BBC Culture-nek: „Alan Garner megközelítése nagyon különbözik azoktól a gyerekkönyvíróktól, akikkel gyakran egy kategóriába teszik”. A hagyományos „hős utazása” szerkezethez képest, amelyet például C.S. Lewis és Tolkien alkalmazott, Garner regényei felforgatják a fantasy szabályait, és nagyon kevés kifejtős „világépítést” kínálnak. Ehelyett a mágia „mindig hívatlanul, időtlen érzékkel lopakodik be a hétköznapi emberek életébe”- mondja Worthington.
A cheshire-i Jodrell Bank hatalmas teleszkópjának és obszervatóriumának közelében élve Garner természetesen érdeklődik a fizika és a csillagászat iránt. A hagyományos idő és tér ellenében való törekvés nyilvánvaló Garner minden munkájában. Első gyermekkönyvében, a The Weirdstone of Brisingamenben a testvérek, Colin és Susan belekeverednek a jó és a rossz közötti mitikus csatába. Az Elidorban (1965) egy lebombázott Manchesterben a gyerekek egy másik világba vezető kaput találnak. A The Owl Service-ben pedig három tinédzser arra van ítélve, hogy eljátsszon egy középkori walesi legendát a hűtlenségről, átváltozásról és vérontásról. A Red Shift odáig megy, hogy három történetet foglal magába. Ezek három különböző korszakból mind egymásba folynak: a hetvenes évek, az angol polgárháború és a római kori Britannia keveredik.
A szerző saját gyerekkorából merített könyveihez
Garner 1934-ben született Cheshire-ben, egy erős mesemondó hagyományokkal rendelkező munkáscsaládban. Alderley Edge-ben nőtt fel, egy cheshire-i faluban, amely egy meredek, vörös homokkőből épült meredély. Mivel a lejtő alján fekszik, The Edge néven ismert. Alderley Edge ma Nagy-Britannia egyik leggazdagabb faluja, de egyben legendákkal átszőtt hely is. Gyermekkorában Garnert lenyűgözte a helyi mese egy varázslóról és egy lovagseregről, amely az Edge alatti barlangban alszik, és amely felébred, hogy szükség esetén megvédje Angliát.
A történet mélyen beleivódott Garner lelkivilágába, és nemcsak első gyermekregényére, hanem egész írói pályafutására hatással volt. Gyermekkorát betegségekkel teli időszakok és halálközeli esetek is tarkították, amelyeket diftéria, agyhártyagyulladás és tüdőgyulladás okozott. Sokatmondó, hogy a Treacle Walker egy beteg gyermekről szól, és a The Owl Service is úgy kezdődik, hogy a tizenéves Alison a betegágyában fekszik, a plafont bámulja, és kezdik elvarázsolni a falakban rejtőző hatalmas erők…