Hangsúlyozd a másik oldalt!
Ne csak azt kérdezd meg a porontytól, hogy ő mit szeretne, hanem azt is, hogy szerinte minek örülne az apukája, a testvére vagy bárki, akit ismer. Amennyiben óvodás korú gyermekről van szó, adott egy kis kockázat, hogy elkottyintja magát a meglepetésről, de a végső döntésbe végül is nem muszáj bevonnod.
A lényeg, hogy megmozgasd a fantáziáját, és rájöjjön, milyen jó móka találgatni az örömszerzés módját. Ez a cselekvés tökéletesen beleillik a jézuskás vagy mikulásos mesevilágba, amennyiben kijelented, hogy nekik próbáltok segíteni a tanakodással.
Tanítsd meg adni!
Egy régi angolszász mondás szerint a jótékonyság otthon kezdődik – ami azt jelenti, hogy akik kiskorukban, családi légkörben szívták magukba az adományozás szépségét, később nagyobb valószínűséggel adakoznak a többieknél.
Amellett tehát, hogy egymást megajándékozzátok az ünnepek alkalmával, vond be valamilyen tárgyi felajánlásokat gyűjtő akcióba a csemetéd! Örülni fog, ha megtudja, hogy a megunt játékai és a kinőtt ruhái másnak a boldogságot jelentik.
Ne a pénzről szóljon!
A karácsony világszerte millió dolláros biznisz: már október óta tele van a média az ajándéknak való tárgyak és szolgáltatások reklámjával. Jelentősen csökkentheted az otthoni hiszti esélyét, illetve előtérbe helyezheted az ünnep érzelmi aspektusát, amennyiben korlátozod a tévézésre fordított időt, esetleg a digitális szolgáltatás előnyeivel élve gyorsan végigpörgeted a hirdetéseket.
Ezzel magadat is megkíméled egy csomó stressztől, hiszen nem kell elmagyaráznod, miért nem kaphat meg a kicsi mindent.
Mutass példát!
Az egyik leggyakoribb nevelési hiba – amibe, bizony, még a magukat tökéletesnek mondó szülők is belecsúsznak –, hogy a tettek ellentmondanak a szavaknak. Ha nyíltan beszélsz a racionális pénzköltésről, és nem rejted véka alá, hogy vannak bizonyos anyagi korlátok, amelyeket mindenképpen be akarsz tartani karácsonykor – vagy a Jézuska büdzséje véges, ha így jobb –, akkor a csemete könnyebben megéri, hogy nemcsak végtelen kapásból áll az ünnep.
Ha viszont egy ilyen fejtegetés után mégis megveszed ugyanabból a játékból a nyolcadikat, ne csodálkozz rajta, hogy nincs súlya a szavaidnak…
Önkénteskedjetek!
Magyarországon sajnos még úri hóbortnak számít az önkénteskedés. A tengerentúlon ezzel szemben teljesen mindennapos, hogy valamennyi társadalmi réteg tagjai próbálnak segíteni a rászorulókon – pénzzel, tárgyakkal és tettekkel egyaránt.
Utóbbi azért a leghatékonyabb, mert a felajánló fél személyesen megtapasztalhatja az emberi sorsokat. Egy gyermek számára az ilyen élmények semmivel sem pótolható tanulságul szolgálnak. Amennyiben a csemete az állatokért lelkesedik, természetesen menhelyi segítségnyújtásra is lehetőség van.
Ne csak karácsonykor legyen ajándék!
Amennyiben ajándékozás szempontjából extra jelentőséget tulajdonítasz a karácsonynak, ne csodálkozz rajta, hogy a gyermeked kész listával áll elő. Amennyiben nagyon sok, és / vagy nagy értékű ajándékra pályázik, és ezt meg is tudod adni neki, szuper dolog – csak vigyázz, hogy mindez ne váljon természetessé!
Sokkal célszerűbb elosztani a nagyobb meglepetéseket a születésnapra és a névnapra is, mert az anyagi javak így háttérbe szoríthatják a karácsony érzelmi és szellemi jelentőségét.
Hangsúlyozd a hagyományokat!
Nemcsak az lehet hagyomány, amit a szüleidtől vagy nagyszüleidtől hallottál. Te is elkezdhetsz egy újat, akár már ma! Ha a karácsony kapcsán nemcsak az ajándéklistát emlegeted, hanem a lakás közös díszítésébe, a finomságok készítésébe, valamint a régi családi anekdoták mesélésébe is bevonod a gyereket, egy kicsit eltolódik a hangsúly a pénzről és a tárgyakról, ami kedvező irányban mozdítja elő az ünnep értelmezését.
Ráadásul össze is kötheted a dolgokat: a közösen sütött mézeskalácsból bátran adományozhattok a rászorulóknak.
Fontos, hogy ha idén kevésbé anyagias karácsonyt szeretnél, akkor ne egyik pillanatról a másikra jelentsd be a gyermekednek, hogy kevesebb ajándékot fog kapni. Ez ugyanis természetszerűleg ellenérzést kelt majd benne, amire egyikőtöknek sincs semmi szüksége!