A kritikára szintén jobban emlékszünk, mint a dicséretre, ahogy a rossz hírekre is a jó hírekkel ellentétben. Ennek oka az, hogy a negatív események mélyebb nyomot hagynak az agyunkban, mint a pozitívak. Ezt a jelenséget a pszichológusok „negatív elfogultságnak” nevezik, és ez hatással van döntéseinkre, viselkedésünkre és kapcsolatainkra.
A negatív elfogultság miatt van az is, hogy egy első rossz benyomást miért olyan nehéz visszafordítani, illetve múltbéli traumáinkat feldolgozni.
A negatív impressziókat hamarabb észrevesszük és agyunk élénkebben is emlékszik rájuk, mint a pozitívakra.
Az okot – mint annyi minden másnál a viselkedéstanban – az evolúcióban kell keresnünk. Az ugyanis, hogy a rossz dolgokra jobban figyeljünk és emlékezzünk, a túlélésünket szolgálta. Akkoriban a veszély és bármilyen fenyegetés élet-halál kérdése volt, és azok az egyedek, akik ezekre jobban odafigyeltek, nagyobb eséllyel maradtak életben és ezáltal nagyobb eséllyel is örökítették tovább génjeiket. A „negatív elfogultság” tehát mindössze egy olyan jelenség, amivel az agyunk vigyáz ránk. Olvass még a témában
Kipróbáltam, mi történik, ha úgy sétálok, mint a férfiak – meglepő eredményre jutottam
6 dolog, amire a 40-hez közeledve végre nem vagyok hajlandó több energiát pazarolni
4 dolog, ami milleniálsként nekem természetes, de örülök, hogy a Gen Z-nek már nem az
„10 évig kerestem, és három országgal arrébb megtaláltam az anyámat” – Örökbefogadottak mesélnek róla, hogyan találták meg a rokonaikat
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
