Ha hiszed, ha nem, távolról sem csak az emberekre jellemző, hogy a nőnemű egyedek gyakran fagyosabbak, mint a hímek – számos más fajnál is felfedezhető ez a különbség.
Innentől kezdve pedig talán nem is annyira meglepő, hogy evolúciós okok után kell kutakodnunk, ha magyarázatot próbálunk találni. Így tett a Tel Aviv Egyetem Állattani Kara is, aminek a tudósai rájöttek, hogy miért részesítik előnyben a meleget a nők, és a hideget a férfiak.
A kutatók megállapították, hogy a hímek és a nőstények tekintetében egy „beépített” evolúciós különbség van ezen a területen. Egész pontosan eltérő a két nem hőérzékelő rendszere, ami elsősorban a szaporodási folyamattal és az utódok gondozásával függ össze.
A szakértők azt vizsgálták, hogy a jelenség miként játszódik le a madarak és a denevérek esetében. Azt már a korábbi megfigyelésekből tudjuk, hogy a denevérek a szaporodási időszakon kívül elkülönülnek egymástól, a nemek más körülmények között élnek – már biztos kitaláltad, a hímek hűvösebb területek felé húzódnak.
De más tanulmányok is hasonló viselkedést mutattak ki madarak és az emlősök körében: a hímek jellemzően a hűvösebb területekre indulnak, míg a nőstények a melegebb területeken maradnak utódaikkal. Még azoknál a fajoknál is, amik esetében a nemek együtt élnek, a tudósok sokszor megfigyelték, hogy a hímek gyakran árnyékban fekszenek, míg a nőstények napoznak. Nagyon jellemző tehát mindenütt az állatvilágban, hogy másként viszonyulnak a nemek a hőmérséklethez.
De miért pont denevérek és madarak?
Az elmúlt évtizedekben a kutatók több ezer madarat és denevért figyeltek meg annak érdekében, hogy válaszokat találjanak. Azért részesítették őket előnyben, mert ezek az állatok rendkívül mozgékonyak és különösen a vándormadarak rengeteg érdekes szokással rendelkeznek. Úgy vélték, a rajtuk megfigyeltek könnyen egyértelművé teszik majd a nemek hőmérsékleti preferenciáinak tanulmányozását.
Mit találtak a szakértők?
Dr. Magory Cohen, a tanulmány egyik vezető szerzője szerint az egész folyamat hátterében az a törekvés áll, hogy az utódok biztonságban legyenek. Amikor az evolúció a hűvösebbet jobban tűrő hímeket a hidegebb területre, a nőstényeket pedig melegebb éghajlatokra „taszítja”, az csökkenti az erőforrásokért folyó versenyt. Ezenkívül megakadályozza azt is, hogy az esetlegesen agresszív hímek veszélybe sodorják az utódokat.
De mi a helyzet az emberekkel?
„A hőérzeti különbség nem azért jött létre, hogy partnereinkkel vitatkozhassunk a légkondicionálásról, hanem éppen ellenkezőleg: az a célja, hogy mindenki élvezhesse a nyugalmat és a csendet, tehát alkalmanként elvonulhasson különösebb indoklás nélkül.”
Nagyon érdekes, de a kutatók felfedezték, hogy az elkülönülés az embereknél is egyértelműen összekapcsolható különféle szociális jelenségekkel. Pl. amikor a nők és a férfiak közös légtérben vannak, akkor a nők jóval nyitottabbak fizikai kontaktusba lépni más nőkkel, míg a férfiak nagyobb távolságot tartanak fenn – nem csupán mentálisan, hanem fizikálisan is. Márpedig tudjuk, hogy minél közelebb vagyunk valakihez, annál inkább elősegítjük, hogy meleg legyen körülöttünk és tartsuk a hőt.
„A nőstények és a hímek, a nők és a férfiak eltérő hőérzékelési mechanizmussal bírnak, amely az evolúció során alakult ki. Ez a különbség hasonló a két nem által tapasztalt, eltérő fájdalomküszöbbel, továbbá az egészet befolyásolják még a férfiak és nők közötti hormonális különbségek is” – összegezte Dr. Levin.
Úgyhogy, ha legközelebb vita támad köztetek azt illetően, hogy mennyire csavarjátok fel a termosztátot, vagy éppen hány fokon dübörögjön a légkondi, akkor lehet, hogy célravezetőbb egy kis időt külön töltenek a veszekedés helyett – legalábbis ezt javasolják hosszú távú megoldásként a kutatók.