A melatonin nevű hormont elsősorban a nyugodt alvással szokták összefüggésbe hozni, hiszen az az elsőszámú szerepe, hogy segít kontrollálni alvási és ébrenléti ciklusainkat. De ezen kívül több más, legalább ennyire fontos feladata is van. Képes például regulázni a szteroid hormonok termelődését, ezek közé pedig a két stresszhormon, a kortizol és a noradrenalin is tartozik.
Ráadásul képes az olyan neurotranszmitterek működését is szabályozni, amelyek a boldogsághormonok hatásáért felelősek – így, ha elegendő melatonint fogyasztasz, tehetsz azért, hogy a stresszhormonjaid szintje csökkenjen, a boldogsághormonok pedig könnyebben fejtsék ki a hatásukat.
Innen ered az, hogy a melatonin boldogságszabályozó hatással is bír – ha eleget eszel belőle, akkor helyrebillen a hormontermelésed. Olvass még a témában
„A szeretetet a teljesítményhez kötötték” – 10 dolog, amit a szülő nem ért, mert neki is rossz gyerekkora volt
„Ami a földön 3-4 ital, az a levegőben két korty.” – Ezért üt be jobban az a pohárka alkohol a repülőn
Ezért van egyre több nárcisztikus ember manapság
Így hat az IGAZI csirkehús a testedre
A melatonin ezeken kívül, ahogy korábban is említettem, a pihentető alvásodat is elősegítheti, ugyanis alapvetően ez a funkciója. A melatonint a tobozmirigyünk állítja elő, egy aprócska mirigy az agyban, termelődése tinédzserkorban a legaktívabb, ami megmagyarázza, hogy a növésben lévő szervezet miért igényel olyan sok pihenést. A termelődése ciklikusan változik aszerint, hogy a saját belső óránk mit követel meg éppen: este kezd el komolyabb mennyiségben létrejönni, majd reggel kevesebb lesz belőle.
