Annak, aki éppen igazán nehéz időszakon megy keresztül, hiába mondod, hogy ettől csak erősebb lesz, valószínűleg nem fogja vigasztalni. Ha nyakig ülünk a bajban, és nem látjuk a kiutat, általában azt sem fogjuk fel, hogy amin most átmegyünk, az később csak a hasznunkra válik – legalább is a pszichológia szerint biztosan. De mi ennek az oka, és hogyan tudunk tanulni, fejlődni a rossz élményeinkből?
Nincs épeszű ember, aki azt mondaná: igen, köszönöm, örömmel megtapasztalom a negatív érzéseket is, hiszen ezek tesznek emberré, és ezek miatt tudom értékelni a jó dolgokat az életemben. Pedig valójában ez a titka annak, hogy valaki kiegyensúlyozott életet éljen: a jó és a rossz, a fájdalom és az öröm, mert egyik nélkül sincs másik.
Hogy az „ami nem öl meg, az megerősít” után egy másik szép közhellyel éljek: ha nincs eső, nincs szivárvány sem. A közhelyek egyébként nem véletlenül lettek azok, olyan általános igazságokat fogalmaznak meg, amelyek örök érvényűek, és mindenki elfogadja őket, ezért is unta meg már mindenki az ismételgetésüket. Ez a közhely is teljesen igaz: ha nem tapasztalod meg a rosszat, nem tudod, milyen az, amikor igazán jó dolgod van. Szükségünk van erre a kontrasztra, hogy navigálni tudjunk az életben.
Ha megtapasztalod a fájdalmat, akkor képes vagy hálát érezni a jó történésekért, és nem veszed őket magától értetődőnek.
És itt most nem a #blessed Instagram-bejegyzésekre gondolok, amelyeken egy egyébként is kőgazdag modell lány úszik abban az évben már a tizenhatodik kristálytiszta tengerben, sokkal inkább az apróságokra, amik felett elsiklanál, ha nem ért volna trauma.
A poszttraumás fejlődésekkel foglalkozó kutatások kimutatták, hogy még az élet-halál helyzetek is jelentősen megváltoztatják a személyiségedet és a világhoz való hozzáállásodat, méghozzá pozitív irányban.
Erősnek és szívósnak érzed magad, ha egy ilyenből kikászálódsz, és ez egy újonnan jött magabiztosságot is ad az életedbe.
Ráadásul rátalálhatsz a spirituális oldaladra is, ami sok helyzetben segíthet a következő nehézségeket is átvészelni.
Neurológusok korábban számtalanszor kimutatták, hogy az agyat lehet tréningezni, tanítani. A Psychology Today cikke például katonai példákat hoz fel, hogy megértsük, mennyi minden múlik azon, valaki lelkileg erős-e: az itt megemlített katonai vezető sokszor látott már erős, izmos, tökéletes formában lévő férfiakat megbukni a tréningeken, míg sokkal kisebb fizikai erővel rendelkezőket simán átmenni rajtuk. A különbség nem a fizikai erőben, hanem a mentális stabilitásban van. Ez is közhely, de szintén igaz: ha az agyad már feladná, a testedben még bőven van tartalék.
Hogyan tudod felépíteni az érzelmi és lelki kitartásodat?
A Psychology Today szakértői erősen ajánlják a rendszeres meditációt és légzőgyakorlatokat is, ezek ugyanis segíthetnek kontrollálni az érzelmeidet, és kordában tartani a pánikot. Míg az persze nem egészséges, hogy mindent magadban tarts, és ne éld át a fájdalmadat, vannak olyan helyzetek, amikor jól jön, ha tudod magad tartani: ebben segíthetnek a megfelelő légzőtechnikák.
Vannak az érzelmi kitartásra és ellenállóképességre még különböző tippek és trükkök, de a leghatásosabb valójában a legegyszerűbb is: ha egy-két nehézséget átélsz az életedben, abból fogsz erőt meríteni, és később már nem esel annyira kétségbe, ha olyan helyzetbe kerülsz, amiből azt hiszed: nincs kiút.
Minél többször történik veled rossz, és minél többször éled túl, és emelkedsz felül, annál erősebb leszel lelkileg, hiszen tapasztalatból tudod, hogy képes vagy leküzdeni.