Egyre több cég dönt úgy, hogy a megbeszéléseket és konferenciahívásokat elkezdik kiszorítani a naptárakból, hogy így növeljék a dolgozók hatékonyságát. Az ötlet elméletben remek – de vajon a gyakorlatban is működik?
Sokszor inkább hátráltat
A távmunka csak súlyosbította a túlzott megbeszélések problémáját, a hétköznapi munkahelyi gyors egyeztetéseket ugyanis felváltották a félórás Zoom-hívások. A Harvard Business School 21 500 globális vállalat munkavállalóinak meetingjeit elemezve feltárta, hogy bár a megbeszélések átlagosan 12 perccel rövidebbek voltak a járvány előtti időszakhoz képest, az emberek 13%-kal több ilyen eseményen vettek részt, és a meghívottak száma 14%-kal nőtt.
Több megbeszélés több alkalmazott számára széttagoltabb munkanapokat jelent – ami kihat a termelékenységre. Az online meetingek ráadásul fáradtabbá tesznek, nagyobb a veszély a kiégésre és a motiváció elvesztésére, ezért egyre több cégnél vezetnek be meeting-mentes napokat. Ez több lehetőséget ad a dolgozóknak arra, hogy elmélyüljenek egy nagyobb odafigyelést igénylő munkafeladatban, vagy hatékonyabban tudják szervezni a saját idejüket.
Azonban, hogy a meetingek betiltása hosszú távon is valóban működik-e majd, az még a jövő zenéje. A trend meglehetőséen új, kevés konkrét adat áll rendelkezésre annak alátámasztására, hogy hogyan hat a munkafolyamatokra.
Vannak, akik szerint a megoldás valahol fél úton lesz, és nem a meetingek teljes betiltása hozza el a várt sikert, hanem az, ha megszüntetik a fölösleges vagy rossz találkozókat. Tény és való azonban, hogy a meetingeket ténylegesen hatékonyabbá tenni, megváltoztatni a lefolyásukat, eldönteni, hogy kiknek kell feltétlenül részt venni rajtuk és gördülékennyé, céltudatossá tenni ezeket az eseményeket – nos, sokkal keményebb dió, mint általánosságban betiltani az üzleti találkozókat.