Amikor egyik napról a másikra, nyom nélkül eltűnt a cicám, megfogadtam, hogy soha többet nem fog macska kerülni a családba, legalábbis olyan semmiképpen, amelyik ki is járhat a szabadba.
Amikor macskát veszünk magunkhoz, a legkevésbé gondolunk arra, ennek milyen következményei lesznek a közvetlen élővilágra.
Sokkal inkább azon aggódunk, megfelelőek lesznek-e a körülmények számára, sikerül-e beilleszkednie a családba, esetleg nem fog-e elkóborolni, verekedni a szomszéd macskákkal. Már régóta figyelemmel követik a kutatók, milyen hatást gyakorolnak a házi macskák a természetre, és az eredmények nem éppen kecsegtetőek.
A kutatás
Egy 2013-as tanulmány szerint, amit a Nature Communications folyóiratban közöltek, kiderült, hogy a macskák évente 1,3-4 milliárd madarat ölnek meg globálisan. A természetvédők tehát nem véletlenül szorgalmazzák, hogy a macskák ne kóborolhassanak szabadon. Erre egyébként a magyar jogszabályok szerint nem is lehetne lehetőségük. Nálunk ugyanis a gazdik kötelesek gondoskodni arról, hogy a házi kedvencek ne barangolhassanak kedvükre, tehát a kerítés, vagy a ház falai mögött maradjanak – és ez bizony nem csak a kutyákra igaz. Sok macskatulajdonos ugyanakkor egyáltalán nem ért egyet ezzel a jogszabállyal, akadnak, akik hevesen ellenzik is, és életszerűtlennek titulálják a rendszert.
Pedig a szabadon kószáló macskák nem csak az élővilágban okoznak kárt, nagyon sok bosszúságot okoznak a szomszédoknak is.
Bár a témába vágó kutatások komplexnek mondhatók, arra még nem született válasz, miként vélekednek erről a kérdésről a macskatartó gazdik. Legalábbis eddig! Az új tanulmány vezetőszerzője, Sarah Crowley, az Exeter Cornwall-i Környezetvédelmi és Fenntarthatósági Intézet kutatója ugyanis éppen ezen a vonalon indult el.
Elmondta, hogy szerették volna megtudni, a macskatulajdonosok mit gondolnak kedvenceik barangolási és vadászati magatartásáról, valamint mi a véleményük arról, hogyan kellene kezelniük ezt a valós problémát.
A tanulmányhoz az Exeteri Egyetem kutatói 56 macskatulajdonost kérdeztek meg az Egyesült Királyságban, vidéki és városi területeken egyaránt. 62 állítást mutattak be nekik a macskatulajdonosok perspektíváiról (pl. a macskák lakásban történő tartása biztonságot jelent számukra, a macskák vadászata nem zavar engem), a macskatulajdonosoknak pedig egy skála alapján rangsorolniuk kellett ezeket.
A kutatók a válaszok elemzése során ötféle macskatulajdonost különítettek el egymástól.
Pedig a szabadon kószáló macskák nem csak az élővilágban okoznak kárt, nagyon sok bosszúságot okoznak a szomszédoknak is.
Bár a témába vágó kutatások komplexnek mondhatók, arra még nem született válasz, miként vélekednek erről a kérdésről a macskatartó gazdik. Legalábbis eddig! Az új tanulmány vezetőszerzője, Sarah Crowley, az Exeter Cornwall-i Környezetvédelmi és Fenntarthatósági Intézet kutatója ugyanis éppen ezen a vonalon indult el.
Elmondta, hogy szerették volna megtudni, a macskatulajdonosok mit gondolnak kedvenceik barangolási és vadászati magatartásáról, valamint mi a véleményük arról, hogyan kellene kezelniük ezt a valós problémát.
A tanulmányhoz az Exeteri Egyetem kutatói 56 macskatulajdonost kérdeztek meg az Egyesült Királyságban, vidéki és városi területeken egyaránt. 62 állítást mutattak be nekik a macskatulajdonosok perspektíváiról (pl. a macskák lakásban történő tartása biztonságot jelent számukra, a macskák vadászata nem zavar engem), a macskatulajdonosoknak pedig egy skála alapján rangsorolniuk kellett ezeket.
A kutatók a válaszok elemzése során ötféle macskatulajdonost különítettek el egymástól.