Ma nagyon ritka, hogy valaki rajongjon a szemüvegékért, sokan legszívesebben megszabadulnának tőle. Ha azonban megkérdezzük tőlük, hogy elgondolkodtak-e a lézeres szemműtéten, akkor legtöbbször a fájdalomra és a félelemre hivatkoznak. De vajon jogos a félelmük? (x)
Miért fáj?
A fájdalom egy kézzel megfoghatatlan dolog, és mondhatnánk, hogy az agyunkban alakul ki. A testünk tele van fájdalomérzékelő receptorokkal, úgy tudnánk elképzelni, mint egy több millió szálból készült hálót, ami a talpunk aljától a fejünk tetejéig ér. Ezek a receptorok összeköttetésben vannak az aggyal, továbbítják az ingerületet a fájdalomközpontba a másodperc tört része alatt. A receptorok sűrűsége eltérő, vannak olyan pontok, ahol érzékenyebbek vagyunk, és vannak olyanok is, ahol alig fáj valami. Innentől kezdve az agyunk gondoskodik arról, hogy mikor és mekkora fájdalmat érzünk.
A fájdalomnál csak az ismeretlen a rosszabb, ami negatív hatással lehet a döntéshozatalunkra. Valójában ez egy természetes emberi érzés, ami általában segíteni szokott abban, hogy észrevegyük a veszélyes szituációkat. A szemünk az egyik legértékesebb szervünk, ezért ösztönösen óvni és védeni akarjuk, ami a műtétek halogatásához vezethet.
A szem fájhat?
Ahogy írtuk, az egész testünk tele van ilyen receptorokkal, így a szemünk is. A szemben azonban nem egyenletes eloszlásban vannak az idegpályák, ráadásul a legtöbb érzékelő a szem felszínén található, a szaruhártya hámrétegében helyezkedik el. Az alsóbb rétegekben jóval kevesebb receptor van, ezért a felszíni kezelések szoktak fájdalommal járni.
Fájhatnak a lézeres kezelések?
Ahhoz, hogy válaszolni tudjunk erre a kérdésre, meg kell ismernünk a látásjavító kezelések fajtáját. A régebbi módszer szerint a szaruhártya érzékeny felszínét módosították. Ez a módszer tényleg fájdalommal járna, mivel a felszínt módosítja, viszont a páciensek szemcseppes érzéstelenítőt kapnak, amivel semmit nem éreznek a műtétből. A műtét után a lábadozás időszaka következik, ahol a szem felszínének meg kell újulnia. Ez a folyamat teljes mértékben emberfüggő, egyesek meg sem szokták érezni, mások viszont csak fájdalomcsillapító tablettával tudják átvészelni a napokat. Ilyenkor a lábadozási idő hetekig is eltarthat.
A következő lézeres látásjavító módszer a lebenykészítéses eljárás. Ennek a lényege, hogy a domborulatmódosítás a szaruhártya belső zónájában történik, ahol lényegesen kevesebb idegsejt található. Ahhoz, hogy hozzáférjenek a belső részhez, fel kell hajtani a szaruhártya felszínét, a lebenyt, ami a műtét után egyszerűen visszakerül a helyére. A belső szövetekben sokkal kevesebb fájdalomérzékelő receptor van, miközben a külső felszín szinte érintetlen marad. A páciens azonnal érzékeli a gyógyulást, és pár nap múlva már élesen lát. Ez a kezelés sem fog fájni, ráadásul a gyógyulás is sokkal gyorsabb.
Léteznek még újabb megoldások?
A technológia megállás nélkül halad előre, úgyhogy 2020 óta újfajta lézeres szemműtét is választható. Ez az eljárás még kevesebb behatással jár, úgyhogy teljesen kizárjuk a fájdalmat. A műtét során a lézer egy 2 mm-es nyílást képez, azonban az eljárás a mélyebb rétegekben zajlik. A felszínen lévő apró rés a műtét utáni órákban visszanyeri a teljes épségét, úgyhogy a teljes gyógyulás órákban vagy napokban mérhető. Ez az új generációs megoldás nemcsak kíméletes, hanem teljes mértékben fájdalommentes. Ez nevezhető a legkíméletesebb lézeres eljárásnak napjainkban.
Nincs fájdalom, jöhet a műtét!
Mielőtt gondolkodás nélkül bejelentkeznénk a lézeres műtétre fontos tudni, hogy az emberi test minden esetben másképp működik. Lehet, hogy valakinél pár óra alatt korrigálni lehet a szemét, másnál azonban nem kivitelezhető a műtét. Sajnos (vagy nem) emberek vagyunk, nem pedig gépek, tehát nem lehet szoftverfrissítésben gondolkodni, a műtétet mindig egy alapos alkalmassági vizsgálatnak kell megelőznie.
Az orvosok és a mérnökök biztonságos és kockázatmentes eljárásokat dolgoztak ki, azonban a valós problémákat mindig személyre szabottan kell ellenőrizni, amiről a szakorvos fog gondoskodni.