A levendulák a legközkedveltebb virágok közé tartoznak: a kerteken túl meghódították a lakberendezést is. Különösen népszerűek a vintage és a vidéki stílus kedvelői között, de nem hiányozhatnak a mediterrán hangulatú házak udvarairól sem. Bár a levendula valóban a mediterrán vidék növénye, szerencsére hazánkban is gond nélkül áttelel, és egy kis odafigyelés mellett hatalmas bokorrá cseperedik.
A közönséges levendula
A levenduláknak két népszerű fajtája terjedt el hazánkban: a közönséges, vagy keskenylevelű levendula (Lavandula angustifolia) és az angol levendula. A közönséges levendula elterjedtebb, ugyanis nagyon értékes fajta, hiszen csak úgy roskadozik a nyíló virágoktól.
A méltán népszerű tihanyi levendulamezőn is a közönséges levendula bokrait nézhetik meg évről évre az ide érkezők, akik bőséges virághozamból válogathatják ki a legszebbeket. Az évelő, télálló növény akár 50-80 évig is elélhet, de 20-30 évig egész biztosan díszíti a környezetét. Maximális méretét úgy 4-5 év alatt éri el, ekkora már 60-80 centi magasra nő és ugyanilyen széles is lehet.
Az angol levendula
Az angol levendula (Lavandula intermedia) kevésbé értékes illóolajjal rendelkezik, mert fanyarabb, mint a közönséges változat. Ennek ellenére általánosan ezt a levendulát használják fel az illóolajok gyártása során, hiszen előállítása olcsóbb és bőséges hozammal bír.
Kicsit speciálisabb talajigénye van, és több öntözést igényel, de hazánkban ez a fajta levendula is gond nélkül áttelel. Erőteljes növekedésű, gyorsan eléri a kifejlett méretet és 80-100 centiméter átmérőjű is lehet.
Füzéres levendula
A füzéres, más néven spanyol, bóbitás levendula (Lavandula stoechas) az árvacsalánfélék családjába tartozik. A félcserje jóval kisebb méretű, mint korábban említett társai, csak 20-50 cm magasra nő meg, és virágzata is eltér a korábban ismertetett levendulákétól.
Bár nagyon különleges növény, itthon sajnos nem télálló, ezért csak a melegebb vidékeken érdemes megpróbálkozni a kinti tartásával a hideg hónapokban – nagyobb dézsákban, konténerekben azonban csodálatosan mutat és teleltetéssel ez a növény is sokáig pompás társad lehet a kertedben.
Itt az ideje az ültetésnek!
A levendulákat most, tél után érdemes elültetni, amikor már nem fagyos a talaj, de a megerősödött növények gond nélkül áttelelnek az őszi ültetést követően is. A palántázást illetően semmilyen extra teendővel nem kell számolnod, ugyanis a levendula – különösen a közönséges levendula – nagyon igénytelen.
Egyedül arra kell figyelned, hogy a kert meleg, napos részébe ültesd a választott növényedet. A talaj átmozgatására, a vízelvezetésre (kavicsokkal az ültetés során) és egy kis trágyázásra szükség lehet az induláskor. Mivel a levendula kártevői, betegségei elhanyagolhatóak, ez a növény kezdő kertészek számára is abszolút ideális választás.
A fiatalabb példányokat ritkán kell öntözni, az idősebb növények viszont szinte semennyi vízpótlást nem igényelnek – mélyreható gyökérzetükkel gondoskodnak a szükséges folyadékmennyiségről.
Hova ültesd el és hogyan metszd?
Bár az ültetés után nem sok feladatod van, a levendulák az évi egy-két metszést igénylik, csak így lesznek szép, gömb formájúak. Persze, ha a kerted nagyon természetes hatású, akkor bátran hagyd, hogy a növény kevésbé szabályos formát vegyen fel.
Azonban, ha gömbformát szeretnél elérni, egy kora tavaszi igazításra mindenképpen szüksége van a levendulának, emellett az elvirágzás után, kora ősszel sem árt lemetszeni az elszáradt virágokat, valamint formára igazítani a növényt. Bár furcsa lehet, de érdemes tavasszal egy kicsit lecsipkedni a levendula friss hajtásait, mert ez ösztönzőleg hat a bokrosodásra és a gyorsabb növekedésre.
Emellett az első néhány évben a bokrokat felükig, harmadukig vissza kell vágni. Ugyan ez drasztikus metszés, de így elkerülheted, hogy a levendula túlságosan fás legyen és hirtelen, magasra nyúljon.
A levendulából nem csak gömböket alakíthatsz ki, és nem csupán önálló növényekként tekinthetsz rájuk, akár alacsony növésű sövényként is funkcionálhatnak. Ebben az esetben 40-60 centiméterre ültesd egymástól a töveket.
A levendulákat bátran ültetheted a sziklakertekbe is, hiszen ez a félcserje mediterrán voltának köszönhetően a köves, sziklás talajon is tökéletesen boldogul sőt, mivel a meszes, lúgos talajt kedveli, sokszor jobban is érzi magát itt, mint a gondosan előkészített talajban.