A gyermeklélek
„A gyermeklélek lényünk ösztönös része. Sokszor mondják tudattalannak is, de amennyiben nem tudatos, akkor azért nem az, mert elhanyagoltuk, vagy nem figyeltünk oda rá. A tudattalan is megközelíthető, mihelyt kíváncsiak vagyunk rá.
Kapitány és kormányos – így működik az elméd
Gyermeklelkünk őrzi gyermekkorunk érzéseit, emlékeit és tapasztalatait, s ezek könnyen felidézhetők, ha hajlandóak vagyunk tanulni belőlük. A gyermeklélek két arcát mutathatja: egyrészt azét a gyermekét, amit a felnőtt szeret, másrészt azét, akit nem szeret, hanem bírál, elhanyagol vagy magára hagy. Olvass még a témában
Ám mindannyiunkban csak egy gyermek él. Ez a gyermek adott pillanatban vagy szeretett vagy ’mostoha’-gyermek, s mind érzéseit, mind viselkedését közvetlenül meghatározza, hogy a felnőttlélek hajlandó-e tudomást venni vágyairól, szükségleteiről, és hajlandó-e ezekért felelősséget vállalni, vagy mindezt elhárítja magától.”
