Ki volt Luca? A legenda szerint egy gazdag szicíliai leány, aki felvette a keresztény vallást és szüzességet fogadott. Egykori kérője szépnek tartotta a szemét, emiatt Luca megvakította saját magát. Luca napját, december 13.-át ,,gonoszjáró nap”-nak is tartják. Számos népszokás kötődik ehhez a naphoz. Sajnos már leszoktunk arról, hogy Luca székét megalkossuk, talán azért, mert nem olyan egyszerű… és már a boszorkányokban sem hiszünk. De nézzük, milyen babonákról szól ez a nap…
Luca-cédula és a jövendőbeli jóslása
Talán ez a legismertebb jóslás forma. A jövendőbeli jóslására használták a Luca-cédulákat. Luca napján tizenkét egyforma cédulára felírták a lányok tizenkét fiú nevét, és összehajtogatták azokat.
Minden nap egy cédulát tűzre vetettek, míg csak egy cédula maradt. Akinek a neve a cédulán szerepelt, az lett a jövendőbeli. Az esküvő időpontját pedig úgy állapították meg, hogy a lányok megzörgették a disznóól tetejét. Ahányat röffent a disznó, annyi év múlva ment a lány férjhez.
Időjárás jóslás
Luca napjától karácsonyig tizenkét nap van hátra. Ezek a napok a tizenkét hónapot is jelölik. Tehát az első nap időjárása a januári időjárást jelképezte, és így tovább. Az időjárást másképp is próbálták megjósolni.
Tizenkét, egymás után rakott ,,hagymatálkába” sót szórtak, megjelölve, hogy melyik hónap melyik hagymadarab. Ezután már csak annyi volt a dolog, hogy megnézték, melyik hagymadarab mennyi levet eresztett. Ha sokat, abban a hónapban sok csapadékra lehetett számítani.
Tilalmak
Ezen a napon az asszonyoknak és lányoknak nem szabadott dolgozni, és ha ezt nem tartotta be valamelyik fehérnép, akkor magára vonta Luca boszorkány haragját. A hagyomány szerint az asszony őrzi a ház, kemence tüzét, ezért ilyenkor nem szabadott tüzet sem gyújtani, az is dolognak számított.
Közismert, hogy ezen a napon nem szabadott varrni, mert akkor Luca bevarrta a tyúkok fenekét és azok nem tojtak többet. Ha ezen a napon kenyeret sütött az asszony, az biztos, hogy lapos lett, aki mosott, az pedig kővé dermedt. Az asszonyoknak, gyakorlatilag, ez volt a szabadnapjuk, egy babona által.
Végül: Luca széke
13 darabból kell állnia és 13 napig kell készíteni. Egy nap csak egy műveletet szabad megcsinálni rajta. Kilencféle fát kell használni: kökényt, borókát, jávorfát, körtét, somot, akácot, csert, rózsafát és jegenyefenyőt.
Tilos szögelni, kizárólag ékekkel kell rögzíteni a széket – mely valójában lóca, nem szék. Luca székét arra használták, hogy az éjféli misére becsempészték, és arra felállva a mise közben megláthatták a boszorkányt.
Luca széke babonái
Az a hiedelem is járta, hogy aki a mise alkalmával felállt a székre, azt a boszorkányok üldözőbe vették. Ezért a férfi, hazafelé szaladva mákot szórt maga után, amit a boszorkák összeszedtek, így nem üldözték hazáig a leleplezőt. A széket otthon tűzre kellett vetni, így a boszorkányok elpusztultak.
A seprűt keresztbe kellett tenni az ajtóban, a kulcslyukba fokhagymát kellett dugni, és a kést a bal ajtófélfába kellett dobni, így, ,,biztos ami biztos” alapon egy boszorkány sem kerülhetett a házba.
Egyéb Luca-napi hagyományok
Ezen a napon, hogy szépek maradjanak a lányok, piros almát kellett enni, vízben megáztatott piros alma vizében kellett mosakodni, azt inni.
Levágott gyümölcságat is szoktak virágoztatni – ha lesz rajta virág, a lány következő évben férjhez megy. Ilyenkor kellett a búzát cserépben csíráztatni, amiből a következő év termésére lehetett következtetni.
Luca napján szoktak Luca ostort is készíteni, melynek lényege, hogy az ostor zsinegén minden nap egyet kellett csavarni, majd karácsony éjjelén pattogtatni vele. Az ostorpattogtatás hangjára odagyűltek a boszorkányok. Arról viszont már nem szól a fáma, hogy mit kezdett az ostor tulajdonosa a sok boszorkánnyal…
