Amikor háborúkról, éhínségről érkező híreket olvasunk, nehéz elhinni, de ha nagy általánosságban beszélünk, még mindig szerencsés kort élünk.
Amikor háborúkról, éhínségről érkező híreket olvasunk, nehéz elhinni, de ha nagy általánosságban beszélünk, még mindig szerencsés kort élünk. Ez persze nem kisebbíti a szenvedők tragédiáját, de az emberiség nagyobb része él most jólétben, mint korábban bármikor. De melyik évben lett volna a legrosszabb ezen a földön élni? A tudósoknak erre is van válasza!
A pestis meg sem közelítette
A várható élettartam napjainkban globálisan 72 év körül van, bár ez természetesen nagyban függ a lakhelyünktől. Olyan betegségek, mint a himlő vagy a diftéria, mára megelőzhetőek vagy gyógyíthatóak lettek, esetleg teljesen el is tűntek. 7,7 milliárd ember a bizonyíték rá, hogy elég jól alkalmazkodtunk a földi élethez, de volt idő a történelemben, amikor egy globális katasztrófa megtizedelni készült a föld lakosságát – a tudósok szerint olyan szörnyű időszak volt ez, hogy nyugodtan nevezhetjük az emberiség történetében a legszerencsétlenebb évnek is.
Ha azt gondolod, hogy a Fekete Halál, vagyis a rettegett pestis kirobbanásának évéről, 1349-ről beszélünk, amikor Európa lakosságának fele odaveszett, tévedsz. Nem is az 1918-as influenzajárványra gondolunk, ami tízmilliókat söpört el a föld felszínéről.
Az emberiség legszerencsétlenebb éve a kutatók szerint ennél jóval régebben, időszámításunk után 536-ban volt.
A sötét középkornak ez az éve szó szerint sötétséget hozott: egy hatalmas izlandi vulkánkitörés elképesztő mennyiségű hamut juttatott az égbe, ami feljegyzések szerint „rejtélyes ködként” takarta el a napot több kontinensnyi terület felett – és a sötétség 18 hónapon át kitartott!
Kép forrása: londondeposit/depositphotos.com
És még csak ekkor jött a java…
A sötétség azonban még csak „megalapozta” a hangulatot, az igazi katasztrófák ezután jöttek: a napfény hiányának következtében a hőmérséklet drasztikusan esni kezdett, Kínában a nyár közepén fagyott, a termés egész Európában, Ázsiában és a Közel-Keleten is tönkrement, az emberek elképesztő hányada halt éhen rövid időn belül, és akik életben maradtak, azokra sem várt sok jó: néhány évvel később, 541-ben először ütötte fel a fejét a bubópestis – jóval megelőzve a 12. századi, ma már többször emlegetett és jobban ismert kitörését. Ez a betegség lesz majd az, ami később a Keletrómai Birodalom teljes lakosságának körülbelül 33-50%-át elpusztítja – szintén nem túl szép hagyaték az 536-tal kezdődő szerencsétlen korszaktól.
A modernkori történészek előtt a „rejtélyes köd” és a nagy sötétség időszaka régóta ismeretes volt, ám magyarázatot rá csak egy 2018-as, a Cambridge-i Egyetemen publikált tanulmányt kínált: ez veti fel az izlandi vulkánkitörés lehetőségét.
Így pedig, hogy a tudósok már pontosan ismerik a sötétség okát és jobban értik a következményeket is, egyértelműen az emberiség egyik, ha nem a legszerencsétlenebb évének jelölik 536-ot, ami nem csak rettenetes év volt, de egy, az emberiség számára rettenetes korszakot indított el.