A tengereket az emberiség régóta járja hatalmas hajóival, ám a víz mélye ma is szinte ismeretlen terület. Sok száz évvel ez előtt pedig, bármilyen mesés kincseket vittek is magukkal a szerencsétlenül járt hajók, úgy tűnt, hogy azok örökre odavesztek, és menthetetlenül elnyelte őket az ismeretlen. Napjaink kincsvadászai azonban sok éves kutatómunka – vagy éppen a véletlen szerencse folytán – újabb és újabb mesés drágaságokat fedeznek fel ott, ahol korábban még élő ember nem járt.
San José kincse
A „hajótörések szent gráljának” nevezett ezüst, arany és smaragd a San José spanyol gálya rakománya volt, melynek értéke ma dollármilliárdokra becsülhető. A gálya 1708-ban a Kolumbiai Cartagena partjainál a brit hajókkal folytatott csata után süllyedt el. Háromszáz évvel később, 2015-ben, a roncsot az óceán fenekén fedezték fel.
A felfedezésről a nyilvánosság részletesen 2018 májusában értesült.
A REMUS 6000 nevű víz alatti jármű segítségével a Woods Hole Oceanographic intézmény segítette a hajó azonosítását, a felszínre hozatal pedig most is folyamatban van.
Caesarea aranya
Egy búvárkirándulás során gondtalanul lebegni biztosan feledhetetlen élmény. Ha mindeközben véletlenül felfedezel egy mesés, elveszett kincset, az garantáltan családi legenda lesz. Pontosan ez történt 2015-ben egy búvárklub tagjaival, akik az izraeli Caesarea ősi kikötőjében néhány arany érmét találtak, amikről először azt hitték, hogy játékpénz. Hamarosan azonban kiderült, hogy nagyon is értékes, 1000 éves aranypénzt találtak, ráadásul összesen több mint 2000 darabot. Arról, hogy ezek az ősi érmék hogyan kerültek a tenger mélyére, sajnos még nincs válaszunk, de a régészek és történészek keresik a válaszokat.
Antikytherai roncsok
Bár a görög sziget melletti ősi lelőhelyet már 1900-ban felfedezték, a kutatók még mindig találnak itt újabb és újabb elsüllyedt kincseket egy hajóroncsról. Ezek közül a leghíresebb egy komplex eszköz, amelyet a „világ első számítógépének” neveznek: a fogaskerekekből készített szerkezet a nap és a hold nyomon követésére és a nap- és holdfogyatkozások előrejelzésére alkalmas.
A készüléket az időszámításunk előtti második századra datálják, de semmit nem ismernek ebből a korból, ami ehhez hasonlatos lenne.
A korai „számítógéppel” kapcsolatos kutatások ma is folynak, miközben újabb és újabb expedíciók további kincseket, elsősorban értékes bronz szobrokat és kerámiákat hoznak fel itt a tenger mélyéről.
Az Aranyhajó
Az Egyesült Államok történelmének egyik legnagyobb vesztesége, az SS-Közép-Amerika nevű hajó 1857-ben Dél-Karolina partjainál süllyedt el egy hurrikán következtében, fedélzetén az aranyláz bőséges rakományával. Az „Aranyhajó” felfedezésének története szinte ugyanolyan drámai, mint a süllyedés volt: 1988-ban Tommy Thompson kincsvadász találta meg a roncsot, a zsákmány fölötti jogi vita addig húzódott, míg 2015-ben végül a hatóságok is felzárkóztak hozzá, így a felszínre már ők hozták a kincseket. Legalább is azok egy részét – 2014-ben egy későbbi expedíció során 40 millió dollárnyi értékben hoztak a felszínre arany rudakat és érméket, és valószínű, hogy a mélyben még több kincs lapul.
A Fekete Hattyú
A Nuestra Senora de las Mercedes egy spanyol hajó, amely Dél-Amerikából arany- és ezüst kincsekkel megpakolva indult útjára 1804-ben, ám a britekkel folytatott csata után elsüllyedt. A rakományt 2007-ben egy amerikai mentőcég fedezte fel, amely a „Fekete Hattyú” kódnevet adta 500 millió dolláros kincstalálatnak. Miután bizonyossá vált, hogy a zsákmány valóban az egykori Mercedeshez tartozott, a kincsek visszakerültek spanyol kormány tulajdonába.
Képek forrása: timesofisrael.com, ancient-origins.net